Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Koppenhágai Egyetem kutatói egy hatékonynak ígérkező megoldással kísérleteznek - vette észre a tanulmányt az mdpi.com hírportálon az agroinform.hu.. A kutatók abból indultak ki, hogy a gabonakombájn a betakarításkor külön választja a szemeket, a szalmát és a pelyvát, miközben a gyommagvak tömegét tartalmazó pelyvát a tarlón szétszórja, ami a következő évben a gyomok kicsírázásával jár együtt. Ennek elhárítására az USA-ban a Harrington Seed Destructort alkalmazták, az azonban komoly többletköltséggel jár. (A szerkezet a pelyvát gyakorltilag "megőrli", mielőtt a tarlóra kerül, és ezzel a gyommagokat is megsemmisíti - agrárszektor.hu.)
A Seed Destructorról itt láthat egy videót:
Megjegyezzük: már a Seed Destructort is azért kellett létrehozni, mert a gyomok egyre nagyobb arányban válnak rezisztensssé a különféle gyomirtókkal, de leginkább a glifozáttal szemben. Csakhogy az őrlés többletenergiát igényel, miközben a betakarításkor olyan "ingyen" energia is keletkezik, amit hasznosítani lehetne a gyomok megsemmisítésére: a kipufogógázok hőmérséklete elérheti a 180 fokot is. Ma Amerikában nagy divat a gyomok sokkolása forró levegővel, bizonyára ez adta az ötletet ahhoz, hogy a kombájnoláskor már egyébként is rendelkezésre álló hulladékhőt hasznosítsák.
Kicsit tovább részletezve az agroinform.hu híradását: A tanulmány a parlagi ecsetpázsit, a búzavirág, az apró gólyaorr, a bojtorjánsaláta, az angolperje, a fodros lórom, a csibehúr és a kaporlevelú ebszékfű csírázóképességét vizsgálta, miután azok magvait 75, 85, 110 és 140 fokos hőmérsékletnek tették ki 2, 4 és 6 másodpercre (lévén a legfeljebb ennyi idő állhat rendelkezésre a betakarítás közben). Ezt követően 16 napon át csíráztatták a gyommagvakat. Kiderült, hogy a 85 fok alatti hőmérséklet érdemben nem csökkenti a csírázóképességüket, sőt egyes magok még 4 másodpercnyi 110 fokos hőhatást követően is életképesek maradtak. Viszont 4-6 másodpercnyi, 140 fokos hősokk valamennyi magban elölte a csírát. Vagyis a kombájn 180 fokra is felhevülő kipufogógáza - megfelelő technikai megoldással - alkalmas lenne arra, hogy totális csírátlanítást végezzen a tarlóra kerülő pelyvatörmelékben. Biztosak lehetünk benne, hogy a mérnökök hamarosan elő is rukkolnak egy ilyen szerkezettel.
