A FAO élelmiszerár-index februárban átlagosan 0,7%-kal zárt alacsonyabban januárhoz képest és 10,5%-kal alacsonyabban az egy évvel ezelőtti mutatóhoz képest.
Februárban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Egyre csökken a szarvasmarha és a sertés vágások száma, a baromfié ugyanakkor egyre emelkedik.
Több olyan dolog is történt a magyar élelmiszeriparban, amire nem igazán volt még példa.
Felülvizsgálják a tenyésztési támogatások rendszerét, nem lesz könnyű éve a tenyésztőknek.
Vegyes a kép Magyarországon a sertést illetően, de 2023 nem volt a termelők legjobb éve, 2024-re pedig nehéz lenne bármit is előre jósolni.
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
Nagy István szerint az állatorvosok szerepe nélkülözhetetlen a hazai agráriumban.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
Egyre nehezebb jó minőségű sertéshúshoz jutni, pedig úgy tűnik, hogy nagyon is lenne rá igény.
A reggeli felhősebb időt követően a nagyrészt gomolyfelhős időben legalább néhány órára kisüt a nap, emellett egy széteső front felhőzete is átvonul felettünk
Bizony a következő hetekben és hónapokban emelkedésre kell számítani a sertéshús esetében.
Az ezredforduló óta nem látott, rossz eredmények várhatók az ágazat májusi mérlegeinek közlésekor.
2023 sokkal pozitívabban zárult a magyarországi sertéstartók számára, de sok termelő jövedelmezősége most is veszélyben van.
Egyelőre csillagászati áron van a sejtalapú hús, és az sem világos, hogy ki venné meg, ha széles körben kapható lenne.
Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.
Januárban ismét csökkent a FAO élelmiszerár-indexe, élen a búza és a kukorica árakkal.
Óvatos optimizmus, de némi aggodalom is jellemzi a tavaly jó évet zárt állattenyésztési szektort.
Ismét meghosszabbították az alapélelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozást Romániában.
Magyarországon a 2023-as évben közel 70 ezer ha területen termeltek a gazdák fehérjenövényt, ebből nagyságrendileg 60 ezer ha volt szója.
Kijöttek a friss adatok: több halat termelünk akvakultúrában, mint amennyit halászunk
A nyári kánikula beköszöntével a kiskertben a növények vízpótlása mellett már az árnyékolásuk is szükséges.
A hőhullám az állatokat is megviseli, ráadásul a hőstressz egyre súlyosabb pénzügyi nehézségeket jelent az állattartó gazdaságoknak.
A GM növények termesztése 2025-ben világszerte 216 millió hektárt ér el, és a vetésterület döntő része néhány nagy országban koncentrálódik.
Az ASP-kitörés és a piaci válság egyszerre terheli a hazai sertéságazatot - több sertéshús fogyasztására kérik a magyarokat.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
