Állattartó telepeket újítanak fel Magyarországon: százmilliókat költenek rá
Őshonos állattartó telepeket újít fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, közel 500 millió forint európai uniós támogatásból.
Őshonos állattartó telepeket újít fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, közel 500 millió forint európai uniós támogatásból.
Ebben az évben 955 magyar szürke szarvasmarha, 269 házi bivaly, 983 hortobágyi racka juh és 459 magyar merinó juh foglalta el téli szálláshelyét a hodályokban.
Péter gazda eltökélt amellett, hogy óvja környezetét és egészséges élelmiszerrel láthassa el az érdeklődőket.
Óriási biznisz a Kiskunsági Nemzeti Parkban.
Szürkemarha gulyák nyomon követése IoT-technológiával? Lehetséges!
Nem semmi!
Ez igazi szenzáció.
A szakemberek nagy várakozásokkal tekintenek az idei borjak születése elé.
A nyugati és déli megyékben a ködfoltok feloszlását követően változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel
Íme a gazdaság, amely a kozmikus harmóniákat is használja.
A projekt a vizes élőhelyek megóvása és a vízmegtartás miatt fontos.
Nagyszabású projekteket valósítanak meg uniós támogatásból.
Van, aki helyből túllépte a földszerzési maximumot
Szürkemarha törzstenyészetet alakítottak ki.
A legkönnyebben megvalósítható ökológiai gazdálkodásnak kevés hasznát látjuk.
Közigazgatási egyeztetésre vár a génmegőrzési stratégia tervezete.
Egyeztetések a törzskönyvezésről.
"Nulladik nap" is lesz a jövő évi OMÉK-on.
Washingtonban tárgyalt az agrárminiszter.
A katasztrófavédelem mentette ki az állatokat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.