Ha nem javul a termelők helyzete, már középtávon is számítani lehet a tojáshiányra Magyarországon.
Óriási problémát jelenthet a lakosság ellátásában, ha minden étkezési burgonya hatósági áras lesz.
Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt Magyarországon.
A köd lassan ritkul, a rétegfelhőzet lassan zsugorodik, azonban az ország döntő részén borult, párás idő lesz a jellemző
Ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e ezer forint a kenyér, hanem az, hogy mikor lesz kétezer a kilója.
Már most másként vásárolnak élelmiszereket az emberek a drasztikusan elszállt árak miatt.
Újraindulhat a műtrágyagyártás Európában, de lehet, hogy már késő, ráadásul rengeteg a kockázati tényező.
Az alacsonyszintű rétegfelhőzet, illetve a köd fokozatosan feloszlik
Napközben a borult, párás területek nagysága összességében fokozatosan csökken, de a rétegfelhőzet eközben a kissé nyugatabbra fekvő tájakra is átterjedhet, délután főként a középső megyékben lehetnek még borult, párás vidékek
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Egyre komolyabb prioritás a fenntarthatóság az európaiak körében a takarmányozási szektorban is.
GKI: az árstop bevezetésével az eddigi tapasztalatok szerint nem lassult, hanem inkább felpörgött az élelmiszer-infláció.
Heti szinten drágul a tojás Magyarországon, ha ez így folytatódik, hamarosan luxuscikké is válhat.
A természetvédők arra kérik az embereket, hogy semmilyen táplálékkal ne etessék kirándulás közben a vízimadarakat.
Még nem lehet hátradőlni a betakarítás után, gondoskodni kell a termény megfelelő tárolásáról is.
A helyi ellátási rendszerek fejlesztésével és a pazarlás csökkentésével fenntarthatóbbá tehető élelmiszer-ellátásunk.
Az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások gyorsították az inflációt szeptemberben.
Szeptemberben átlagosan 20,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon.
Kegyetlenül megdrágultak Magyarországon a zöldségek, és hol van még az áremelkedések vége?
Átalakítják étrendjüket, és kevesebbet is vásárolnak az olaszok, 14%-uk kénytelen csökkenteni a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
