Brutális változás a hazai boltokban: egyre több ilyen élelmiszer van a polcokon

Brutális változás a hazai boltokban: egyre több ilyen élelmiszer van a polcokon

agrarszektor.hu
2022-ben az élelmiszeripar talán soha nem látott akadályokba ütközött. Meglepetések, botrányok, krízishelyzetek, válság és brutális áremelkedések jellemezték az ágazatot. A folyamatos drágulások egész évben végigkísérték a mindennapjainkat, és még mindig nem látszik, hol a vége. Emellett a kedvezőtlen időjárási körülmények sem segítették a gazdálkodókat. Az élelmiszer-árstop szintén rátett egy lapáttal a bajokra, hiszen, míg néhány élelmiszer árát „megfogja”, a többi csak emelkedik és emelkedik. Ám a sornak itt még mindig nincs vége, az alábbi cikkünkből kiderül, hogy milyen évet zárt a hazai élelmiszeripar és mennyi mindennel szembe kellett néznie a termelőknek. Az viszont elöljáróban elmondható, hogy vélhetőleg 2023 sem lesz sétagalopp.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Nehéz lenne hónapokra bontva végigvenni, hogy mi történt a hazai élelmiszer-termelésben. A pozitivitás elengedhetetlen az életben, ugyanakkor nem túlzás azt mondani, hogy idén jóval több rosszabb dolog történt, mint jó. A legtöbb termelő foghatta a fejét, hiszen már rögtön az év elején, februárban kitört a szomszédban a háború, ami óriási felfordulást okozott szinte az egész világ mezőgazdaságában. Még márciusban számoltunk be arról, hogy keleti szomszédunk nemcsak világvezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van. Ha csak az Európai Unió szemszögéből nézzük, Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és gabona- és növényi olajimportjának mintegy negyedét biztosítja az uniónak, beleértve a kukoricának csaknem felét. Az elhúzódó konfliktus (ami azóta kiderült, hogy tényleg elhúzódik) tehát nemcsak a helyi élelmiszer-termelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintette a kieső kínálat miatt, és világszerte növelte az élelmiszerárakat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tarolt az energiaválság

A háború miatt felrobbant az energiapiac is idén, ami soha nem látott felfordulást okozott. A termelők sorra arról számoltak be, hogy egyik hónapról a másikra 3-4-5-szörös rezsiárakkal találták magukat szembe, de az sem volt ritka, hogy még ennél is többet kellett fizetniük a megszokottnál. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója nyár végén az Agrárszektornak elmondta, hogy ők a vállalatnál 10 millió köbméter gázt használnak egy évben, amiért eddig körülbelül 1 milliárd forintot kellett fizetniük. Ez akkor 9 milliárd forintra ugrott fel. A legfőbb gond pedig az volt, hogy nagyon hirtelen érték el ezeket az árakat, minden nehezítő körülmény szinte egyszerre ütötte fel a fejét. Az extrém rezsiárak még tovább emelik az árakat az élelmiszerek esetében is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az élelmiszer-árstop árnyékában

Az emelkedő energiaárak az egész világon inflációs spirált indítottak el, ami nem kímélte az élelmiszerárakat sem. A kormány ezért februártól hat alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be. A rendelkezések betartását a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatósága szigorúan ellenőrzi. Jelenleg ezeket a termékeket fogja az ársapka:

  • kristálycukor,
  • finomliszt,
  • sertéscomb,
  • csirkemellfilé,
  • far-hát,
  • napraforgó-étolaj,
  • 2,8 százalékos UHT tartós tej,
  • friss tojás,
  • étkezési burgonya.

Az árstop kapcsán úgy tűnik, hogy a kisboltosok a legnagyobb vesztesek: ők ugyanis azok az egységek, amelyek nem bírják a beszerzési árak drasztikus emelkedését, az energiaválságot és az árstopot: az első félévben több mint 2000 kiskereskedelmi egység zárt be. Több szakértő is egyetért azzal, hogy az árstopot meg kellene szüntetni, hiszen többet árt, mint használ. A Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián az egyik kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy értik, mi az üzenete az árstopnak, ugyanakkor a kereskedő cégeket és a kiskereskedelmet bénítja. Mint mondták, ha egy trendet ennyire erősen megtörnek, abból mindig baj van. Egyensúly helyett káosz lesz, akárcsak most. Mikor egy áruházlánc rá van kényszerítve, hogy beszerzési ár alatt adja tovább a termékeit, akkor az óriási inflációnövelő dolog, hiszen minden más áru drágulni fog.

EZ IS ÉRDEKELHET

Horror áron a takarmányok is

A takarmány az egész élelmiszeriparra nagy hatással van, hiszen, ha drágul a gabona, akkor drágul a takarmány, ami által drágulnak az élelmiszerek is, mivel az állatokat etetni kell. Ha aszály van, szintén tetőzi a bajokat a gyengébb minőségű, kevesebb mennyiségű gabona, ez ugyancsak felfelé tolja az árakat. Csak egy példa, ami a helyzet súlyosságát jelzi: 2020-ban a keveréktakarmány 85 ezer forint volt, idén 210 ezer körül mozgott. Sőt, 2022-ben olyan dolog történt, mint még soha: import kukoricára szorultunk, hiszen a hazai termés nem tudta kielégíteni az igényeket itthon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelmi aszály

Ahogy arról lapunk is egész évben folyamatosan beszámolt, súlyos aszály és szárazság söpört végig egész Európán, és így Magyarországon is 2022-ben. A rég nem tapasztalt és látott szélsőséges időjárás az egész hazai mezőgazdaságban komoly károkat, valamint pusztítást okozott, kezdve a növénytermesztéstől, egészen az állattenyésztésen át, az élelmiszeriparig. Ez egyben sajnos sok termelőnek a gazdálkodás végét is jelentette.

Csúcson az élelmiszerárak

Az aszály, a válság, a háború, az árrobbanások, a takarmánydrágulás és az élelmiszer-árstop hihetetlen szintre lökte az árakat itthon. Lesújtó adat az is, hogy az egész EU-ban nálunk a legnagyobb az élelmiszer-infláció. Szám szerint: egy év leforgása alatt mintegy 43%-kal emelkedtek az élelmiszerek itthon. 12 hónap alatt, 2021. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. Tehát az árrobbanások (energia, rezsi, munkaerő, üzemanyag, takarmány), az időjárási körülmények és a háború elképesztő zavart okoztak idén az élelmiszeriparban. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója nemrégiben azt mondta az Agrárszektornak, hogy: túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni. Most pedig eléggé úgy tűnik, hogy a következő fél évben az árcsökkenés kizárt, függetlenül attól, hogy a takarmányok olcsóbbak lettek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: MTI/Bodnár Boglárka

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?