Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Egyre súlyosabb problémát jelent a vaddisznók jelenléte, ami a lakosság körében félelmet kelt.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
A klímaváltozás miatt több tíz hektárnyi idős kocsányos tölgy száradt ki Gemencen.
Romániában az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre a medvék, és ebből több mint tíz halállal végződött.
Az elmúlt években több kirakós is a helyére került, ami nyugtalanító jövőképet vetít előre.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
Bár az Alföldön még nem kezdődött el a talaj őszi-téli feltöltődése, a jövő héten megérkeznek oda is az esők.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
Megrázó részletek: pszichológust hívott dolgozóihoz a fertőzött rábapordányi marhatelepet irányító Bóna Szabolcs.
13 magyarországi horgásztavat ellenőrzött új programjában a Nébih Szupermenta csapata.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
Bár sok helyről hallani, hogy Halloween után a töklámpások az erdei állatok táplálékává válhatnak, ez nem mindig járható út.
1,7 milliárd embert sújt az alacsonyabb terméshozam a termőföld minőségének romlása miatt.
Míg a 2000-es években átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére csökkent.
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi.
A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.
Az Agrárszektor kollégája a térségből küldött döbbenetes légifotókat a pusztító tűzről.
Óriási változások jönnek a NAK-nál, 2027-től a neve Magyar Agrár és Élelmiszergazdasági Kamara lesz.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
