A beporzásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a háziméhek, ám a vadméhek segítsége is elengedhetetlen a természeti folyamat teljességéhez.
Az elmúlt évtizedekben harmadára csökkent a hóvastagság a magyarországi hegyekben.
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll 2023-ban, jobb lesz felkészülni.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
Az OECD előrejelzése szerint 2023-ban, illetve a következő években a következő években tovább bővül majd a világ gabonakereskedelme.
Az éghajlatváltozás miatt eltűnhetnek az évszázadok óta termesztett, klasszikus brit almafajták.
A növények emlékezőképességének molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói.
Itt az idő eloszlatni bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos félreértéseket.
Egyre több kaktusz található az Alföldön, az évtized végére már komplett ültetvények is lehetnek belőlük.
2023-tól az új Közös Agrárpolitika tíz fő célkitűzésre fog épülni, jobb, ha minden gazda felkészül a módosult rendszerre.
Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut az erdőkre 2027-ig.
Öt eset, amikor hasznos lehet a monitoring drónok alkalmazása a mezőgazdaságban.
Az előrejelzések szerint az újonnan telepített szőlőfajták mérsékelni fogják a behozatalt Európában.
A kereslet növekedése és a kínálat körüli kockázatok áremelkedéshez vezethetnek a következő években. Luxussá válik a kávézás?
A felelősségteljes állattenyésztés fontosságára hívja fel a figyelmet a Copa-Cogeca új ismeretterjesztő anyaga.
Egy abu-dzabi startup arra keresi a választ, miként lehetne a Földön kívül növényeket termeszteni.
Brutális visszaesés tapasztalható a madárállományokban Magyarországon, és világszerte is.
Hiába drága, idén is a kétméteres Nordmann-fenyőt keresik a magyarok a karácsonyfaárusoknál.
Az áremelkedés az erdők és a fásított területek esetében volt a legnagyobb 2020-hoz képest, több mint 15 százalékos.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
