Igen vegyes képet mutat a paradicsom piaca világszerte, az árak is hol emelkedtek, hol nőttek.
Alaposan felforgatta a hazai agrárvállalkozások mindennapjait az orosz-ukrán háború hatására végbement energiaár-robbanás.
A belföldön előállított tormamennyiség az európai termelésnek több mint egyharmadát adja.
Már 136 ezer gazdálkodó részesült az idén benyújtott egységes kérelme után támogatási előlegben.
Lengyelország: lesz-e elég alma tavasszal?
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Jövőre elindulhat a német alma Indiába, ami azt jelenti, hogy hatalmas piacra szállíthatnak majd 2024-től.
A hazai pulykahús-fogyasztást akár sportolók által is fel lehetne lendíteni a szakemberek szerint.
Nagy István szerint az élelmiszeripar és kereskedelem nemzetbiztonsági szerepet tölt be.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
Az Unilever ügyvezetője szerint 2024 elején jöhet a mélypont az élelmiszerek forgalmában.
A hazai erdőgazdálkodás és faipar csaknem 10 ezer vállalkozásnak és mintegy 60 ezer embernek ad munkát.
Megfelelő mennyiségben és minőségben áll a rendelkezésre a tűzifa a magyarok számára.
Közepesen gyenge eredményt vár az ágazat egésze, csak a két barackfaj esetében 70 százalékos a kiesés.
Változtatni kell a háztartások és a vállalkozások energiafelhasználási szokásain Magyarországon.
Magyarországon is egyre szélesebb a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok tárháza.
A nemzetközi uborkapiac jelenleg vegyes képet mutat, egyes országok nehéz évet zártak.
A pára- és ködfoltok feloszlását követően derült, napos időre van kilátás, legfeljebb kevés fátyolfelhő fordulhat elő
Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.
Az idén 17. alkalommal megrendezett Coop Rally programja Nyugat-Magyarországot járta körbe.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
