Kiderült, melyik hatósági áras élelmiszer kivezetését bánnák a leginkább a magyarok.
A világ szinte minden táján drágultak az élelmiszerek, de sehol sem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Íme, egy kis világpiaci kitekintés az uborka piacával, felemás a helyzet az egyes országokban.
Az ENSZ adatai szerint csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest.
A már most rekordmagas lengyel hagymaárak várhatóan tovább nőnek, egyszerűen nem lesz elég hagyma még a környező országokban sem.
Nagy István szerint a földadó az élelmiszerek drágulását is okozhatja, a következmények tehát mindenkit érintenének, ami elfogadhatatlan.
A tavalyi év során jobban drágult a boltok polcain a palackozott bor, mint a pincékben levő.
Az alapvető élelmiszerekre meghatározott ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción.
Rengeteg a kérdőjel a tejágazat jövőjét illetően, mind Magyarországon, mind pedig Európában.
Franciaország sárgarépából nettó importőr, 46 ezer tonnás export mellett 123 ezer tonnás importra szorul.
Durván megdrágult a műtrágya is, egyre több termelő szeretné valamilyen alternatívával kiváltani használatát.
Január 25-én új csúcsot értek el a hektikusan alakuló salátaárak a belga BelOrta nagybani árverési csarnokban.
Változásra készülhetnek a magyar horgászok 2023-ban, emelkedni fognak a költségeik.
Néhány hét múlva megállhat az élelmiszerek drágulása Magyarországon, beindulhat az árak csökkenése.
Hamarosan eljöhet, amire minden magyar várt: csökkenhetnek a lakossági energiaárak és az élelmiszer-drágulás mértéke.
A belföldi uborka gyakorlatilag teljesen eltűnt a boltok polcairól a lengyeleknél.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke szerint biztosan ki tudják majd mutatni, hogy ki a ludas.
A szakemberek szerint komoly visszaesés várható a következő években a magyar kukoricatermesztésben.
Fontos tudnivalók mindazoknak, akik Magyarországon termőföldet szeretnének vásárolni.
Míg az EU-s átlagot tekintve 22 százalékkal drágultak meg a tésztafélék, Magyarországon 70 százalékos volt az áremelkedés.
Az ipari állattartás jövője, a ketreces rendszerek, a hízott máj előállítása és az állatok tartási körülményei egyre nagyobb társadalmi és szakmai vitákat váltanak ki.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat második része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat harmadik része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be.
