Magyarországon, a takarmánybúzát 2025 azonos időszakához képest 29 százalékkal alacsonyabb termelői áron adták február harmadik hetében.
Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogy manapság mire költenek a gazdák.
Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
Irán baromfiágazata súlyos válságba került a devizahiány, a takarmányimport akadozása és a nemzeti valuta összeomlása miatt.
Az uniós termelők néhány év alatt a hiányból súlyos túltermelésbe csúsztak át, ami drasztikus áresést okozott.
Az olaj csak a kezdet: az iráni háború kihat a termelők költségeire és a terményárakra is.
A kukorica hosszú évekig a termelés alapját szolgálta, azonban a változékony időjárás miatt ez az alap megingani látszik.
A Pepsi is beszállt a regeneratív gazdálkodás támogatásába, most ösztöndíjat ajánlottak a gazdáknak.
A talajkímélő technológiák alkalmazása már nem csupán szemléletbeli kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség is.
A 2025-ös év legfontosabb eredménye az antidömping eljárások bevezetése volt a feldolgozóiparban.
Egy lokális problémánál jóval messzebb mutat a cég bedőlése - megingott a bizalom, rendszerszintű változások is kellenek.
A 2025-ös termesztési szezon a hazai szabadföldi zöldségtermesztésben agronómiai szempontból kedvező, ugyanakkor piaci oldalról kifejezetten feszített környezetben zajlott.
Utánajártunk annak, hogy vajon tényleg megéri-e szóját termeszteni Magyarországon.
Az aszály és a szélsőséges időjárás miatt radikális technológiai váltás kell a hazai agráriumban.
2024 tavaszán sorra törtek ki Európában a gazdatüntetések, amelyek volt, hogy meghátrálásra késztették az Európai Bizottságot is.
87 hallgató kapott támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság valóban fenntartható módon működjön a jövőben.
A „Farmer Bridge Assistance” program keretében 11 milliárd dollárt egyszeri kifizetés formájában juttatnak el a gazdálkodókhoz.
Egy áttörő jelentőségű kutatás alapjaiban kérdőjelezi meg a modern szántóföldi növénytermesztés eddigi talajkezelési gyakorlatait.
Az amerikai gazdák 2026-ban várhatóan növelik a szójabab vetésterületét, miközben csökkentik a kukoricáét.
Salátákból és alternatív salátanövényekből is nagy a választék, így faj és fajtasorokat kialakítva egész évben termeszthetők.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
