Az élelmiszerárstop kivezetése után jelentős mértékű drágulás várható az érintett termékeknél.
Dán kormányzati tanácsadó szerint kevesebb sertéssültet és több lencsét kell enni a klímacélok eléréséhez.
Két év alatt közel 20 tonnányi illegális szemetet szállítottak el a magyar erdőkből.
Kifejezett és írásos engedély nélkül tilos begyűjteni a szarvasok elhullajtott agancsait.
Bezuhantak az élelmiszer-alapanyagárak a globális piacon, a 2023-as előrejelzések jó szezont ígérnek a gabonák esetében.
A tejtermékek és a takarmányok ára is csökken Európa-szerte, de a sertéshús esetében további drágulásra kell számítani.
Az élelmiszerárstop kivezetése után sem lélegezhetnek fel a magyarok, további jelentős áremelkedések várhatóak.
A recessziót várhatóan el tudjuk kerülni idén, és még gyorsabban folytatódhat az agrárium gyarapodása.
Az árstopos élelmiszerek közül főleg olajból, cukorból és UHT-tejből spájzoltak be a magyarok.
A klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe a világhírű spanyol sonkakülönlegesség.
Északon, északnyugaton vékonyodik, szakadozik a felhőzet, másutt erősen felhős vagy borult marad az ég
Az ország nagyobb részén hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, ugyanakkor az északkeleti megyékben késő délutánig még sok lesz a felhő
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll 2023-ban, jobb lesz felkészülni.
Ezeknek a kritériumoknak kell megfelelni, ha a piacokon szeretnénk árulni a terményeinket.
Így védené meg a kormány a magyarokat a rovarfehérjéktől és a rovar alapú élelmiszerektől.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
Kényszerértékesítik a termőföldet Magyarországon, ha nem tudnak megegyezni az örökösök.
Miközben társadalmi szempontból az élelmezésbiztonság az egész világon stratégiai kérdéssé vált, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai újabb kihívások elé állítják a gazdálkodókat.
Bajban vannak a magyarországi állattartók, sokan kényszerülnek az állományuk csökkentésére.
Ezer szállal kötődik egymáshoz a német és a magyar agrárgazdaság, ezt a kapcsolatot pedig tovább kell fejleszteni.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
