Talaj nélkül is termeszthetsz otthon növényeket: ezzel biztosan nem lőhetsz mellé

Talaj nélkül is termeszthetsz otthon növényeket: ezzel biztosan nem lőhetsz mellé

Nagy Z. Róbert
A növények általában talajban gyökereznek, ami tápanyaggal és vízzel látja el őket, emellett pedig támasztja, megtartja, ezért statikai szerepe is van. A kertészeti üzemi termesztésben azonban egyre inkább terjednek a talaj nélküli termesztési módok. Bár első hallásra ezek nem tűnnek túl természetesnek, ettől függetlenül több jelentős előnyük van.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Miben, ha nem talajban?

Korábban termesztettek paradicsomot vödörben, sóderben. Elterjedt a konténeres dísznövénytermesztésben a tőzeg és a kókuszrost használata, de üvegházi zöldségtermesztésben a kőzetgyapot alkalmazása is gyakori. Szobanövényeknél alkalmazott látványos hidrokultúrás megoldás az agyaggolyók használata, melyek köré tápoldatos víz kerül, ebben nagyon jól gyökereztethetők, sőt tovább is nevelhetők a szobanövények. Az agyaggolyók biztosítják, hogy a növény megtarthassa magát, a köztük lévő vízből pedig tápanyagokat tudnak fölvenni. Szintén jól mutat egy átlátszó üveg edényben a bio-golyó, vagy zselékristály, melyet ha tápoldatba, vagy vízbe szórunk néhány óra alatt megduzzad. Ebbe is gyökereztethetünk, vagy ültethetünk növényt, mert a golyók a vizet fokozatosan adják le, méretük csökkenésével jelzik, mikor jön el az ideje az öntözésnek, aminek köszönhetően újra maximális méretűre duzzadnak.

Kerti növények vegetatív szaporításánál gyakran alkalmazott közeg a perlit, ami egy vulkanikus kőzet hevítése során készül. Színe hófehér, ezért cserepes növények talajának a tetejére is szórható, ahol egyben dekoratív, és még a párolgási vízveszteség is csökkenthető vele. Ez jól nedvesedik, de a szemcsék között mégis levegős, ideális a levágott dugványok gyökereztetéséhez. Mivel semmilyen felvehető tápanyagot nem tartalmaz, ezért amint a növényen új hajtás jelenik meg - ami azt feltételezi, hogy már gyökere lett - vagy tápoldattal kell öntözni, vagy átültetni tápanyagot is tartalmazó közegbe, például virágföldbe.

A hagyományos talaj egyetlen hátrányát küszöbölik ki

A talaj nélküli termesztőközegek előnyei, hogy nem, vagy jóval kevesebb szerves anyagot tartalmaznak, mint ami a hagyományos talajos termesztésre jellemző, így a talajban terjedő gombás, vagy bakteriális fertőzések kockázata jelentősen csökken. Mivel felvehető tápanyagot sem tartalmaznak ezek a termesztőközegek, ezért célzottan, receptúra szerint lehet a növény adott fenofázisára összeállított tápanyagkeveréket vízben oldva kijuttatni számukra. Általánosságban a növekedési időszakban több nitrogént, virágzás idején több foszfort igényelnek a növények, de azért nem ennyire egyszerű a recept. Talajos termesztésnél ugyan laborvizsgálattal megállapítható a rendelkezésre álló felvehető tápanyagok minősége és mennyisége, ám ezek értékei folyamatosan változnak, így nem életszerű a nyomon követhetősége, annyira rendszeres vizsgálatok kellenének. A növények számára életszakaszaik szerint különféle tápanyagellátás szükséges, és akkor még a Justus von Liebig féle minimum elvre is figyelemmel kell lenni, miszerint a növény a legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyag arányában veszi föl az összes többit is. Tehát hiába minden makrotápanyaggal ellátott egy növény, ha akár csak egy mikroelem kisebb mennyiségben van jelen a talajban a szükségesnél, akkor az fogja meghatározni a többinek a felvételét is, azaz a növény fejlődése gátolt lesz.

Kiskerti termesztésben is alkalmazhatók

A talaj nélküli termesztőközegek jól felhasználhatók a kiskerti termesztésben, vagy szobanövényeink tartása során is akár önállóan, akár talajkeverékek elemeként. Az apró szemű sóderban és a perlitben amellett, hogy növényeket gyökereztethetünk, ezek akár kaktuszok és pozsgások talajának ideális alkotói. Minden olyan növény esetén, amely nem szereti a túl sok vizet, a talajuk vízáteresztőbbé, levegősebbé tehető, ha rostált sóderrel, vagy perlittel lazíthatjuk.

A kókuszrost jó víztartó képességű, akár ebbe is ültethetjük növényeinket, ám ebben az esetben vagy folyamatosan tápoldattal öntözzünk, vagy tegyünk mellé valamilyen szabályozott tápanyagleadású hosszú hatású műtrágyát, mert a kókuszrost jól gazdálkodik a vízzel, de tápanyagot nem szolgáltat. A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet, a szárazföldi humuszképződés terméke. A tőzeg érett, alacsonyabb szervesanyag-tartalmú és erősen átalakult formáját kotunak is nevezik. A tőzeg az erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, az ott elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas élőhelyek a lápok, de a mára már kiszáradt lápok területén is fellelhető ez az anyag. A legtöbb cserepes szobanövény, amit virágboltból szerzünk be tőzegben van. Ennek a vízmegtartó képessége kiemelkedő, ám van egy olyan tulajdonsága, hogy ha kiszárad, akkor utána nehezen veszi fel a vizet újra. Emiatt önmagában csak vízigényes növények számára alkalmas, de földkeverékekbe tehetjük, így annak vízgazdálkodása javítható vele. Mivel felvehető tápanyag a növények számára ebben sem sok van, ezért, ha tőzegbe ültetett növény kerül hozzánk számítsunk rá, hogy az annak köszönhetően van életben, hogy valószínűleg hosszú hatású komplex műtrágya volt hozzákeverve. Ezzel annyi a gond, hogy nem tudjuk, hogy 1-3, vagy például 5 hónapos hatástartamú tápanyaggal egészítették ki a tőzeget. Ha a növényen hiánytünetek jelennek, meg akkor feltehetően elfogyasztotta a rendelkezésre álló tápanyagot. Ilyenkor, vagy még jobb ezt meg sem várva, vagy ültessük át a tőzegből virágföldbe, vagy más módon gondoskodjunk a tápanyag ellátásáról: tápoldattal, táprudak, vagy gyantaburkolt szabályozott tápanyagleadású műtrágya használatával.

Bár a kertészeti üzemi termesztésben a kőzetgyapot a legelterjedtebb talajhelyettesítő, szobai, vagy konyhakerti termesztésnél ennek nem sok hasznát vesszük, mert az eddig bemutatottaktól eltérően, ez nem alkalmazható földkeverékek összetevőjeként. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a kőzetgyapotnak, hogy még alacsony nedvességtartalma mellett is tudnak a növények vizet kinyeri belőle. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan jól ellátja a növényt vízzel közvetlenül öntözés után, mint akkor, mikor nedvességének 80 százalékát már elveszítette. A tőzeg, vagy a kókuszrost másképp viselkedik: ahogy csökken a nedvességtartalom, a növény annál nehezebben jut vízhez a ezekből.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?