Balkonkertészkedés lépésről-lépésre: így termessz saját zöldségeket a teraszon

A balkonkertészkedés nem ördögtől való dolog, ráadásul szinte bármilyen zöldség, de akár gyümölcs is termeszthető az erkélyen. A május kifejezetten ideális időszak az ültetés elkezdéséhez, és mivel a balkonkertészkedés sok ponton eltér a kerti növényneveléstől, ezért a teljesen kezdők sem indulnak nagy hátránnyal. Az Agrárszektor szakértő segítségével járt utána annak, milyen zöldségekkel érdemes elindulniuk a bátortalanabb kezdőknek, mit ültethetnek a profik, milyen szabályokra kell odafigyelni a balkonkertészkedés során, illetve mely növények ajánlottak az árnyékosabb, vagy éppen a szűkösebb területekre.

A balkonkertészkedésbe tulajdonképpen bármikor bele lehet vágni, kora tavasztól akár egészen őszig, de a május kifejezetten ideális időszak – tájékoztatta az Agrárszektort Megyeri Szabolcs, kertészmérnök. A balkonkertészkedés sok ponton eltér a kerti növényneveléstől, ami azért jó hír, mert emiatt a teljesen kezdők sem indulnak nagy hátránnyal. A szakember felhívta a figyelmet, hogy az első, és egyik legfontosabb dolog az ültetés elkezdésekor, hogy mindig zsákos termőföldet használjunk, a kerti, kinti talajban ugyanis kártevők (vagy azok petéi, lárvái), betegséget, fertőzést hordozó elemek lehetnek, a bolti föld azonban ezektől mentes. Érdemes mulcsot használni, valamint a talajt az adott növény igényei szerint összeállítani. Emellett lényeges a direkt balkonra való edények használata, hiszen ezek elvezetik a pangóvizet, de kaphatóak praktikus önöntöző edények is, amelyek használatával az elfelejtett öntözések sem okoznak nagy kárt. A rusztikus agyagedényeknél hasznosabbak a könnyebben mozgató, nehezen törhető műanyag ládák és kaspók, fém edényeket azonban ne használjunk, ezek ugyanis túlságosan felmelegednek, a bennük lévő föld pedig átforrósodik, ezzel nagyban károsítva a növényt. A korlátnak inkább a belső felére erősítsünk ládákat, így megelőzhető hogy a szél, vihar letépje azokat - emelte ki Megyeri Szabolcs.

Nem mindegy az sem, hogy hol szerezzük be a szükséges vetőmagokat, illetve szaporítóanyagokat. A szakember szerint a szaporítóanyag beszerzésére a legjobb helyszín a szakbolt (gazdabolt), a kertészet, vagy a termelői piac.

 A nagyáruházak, élelmiszerláncok polcain sokszor régóta és gyakran nem szakszerűen tárolt árut találunk, a már előnevelt palánták pedig a nem megfelelő körülmények (hőmérséklet, mesterséges fény, öntözés hiánya) miatt jellemzően meggyengült, kókadt példányok.

A vetőmagok, palánták közt is vannak minőségi különbségek, ezért nem érdemes mindig az akciós darabokat keresni, hiszen általában úgyis kisszámú növényt, kevés tövet vásárolunk balkonra. 

A balkonra bátran lehet ültetni paradicsomot, uborkát, padlizsánt, paprikát (akár csilipaprikát, ami az elmúlt években roppant divatossá vált), fokhagymát, koktélparadicsomot, fejes salátát - tudtuk meg Megyeri Szabolcstól. Jó választások a különböző fűszernövények és gyógynövények, melyek kis helyet foglalnak, de szűk alapterületen is értékelhető hozamot biztosítanak, ráadásul ezek a legkönnyebben nevelhetők. A gyümölcsökről sem kell lemondani, ugyanis számos gyümölcstermőnek kaphatóak kifejezetten balkonra szánt, törpeméretű változatai, így választható miniatűr cseresznye, alma vagy barack is. Ezek hozama bár töredéke a kerti fákénak, de gyümölcseik ugyanolyan ízletesek és értékesek. 

A bátortalanabb kezdőknek elsősorban a paradicsomot, paprikát, és a fűszernövényeket ajánlom, de valójában egyik balkontermény sem állítja túlzott kihívások elé gazdáját.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy félárnyékos helyekre milyen zöldségeket, esetleg gyümölcsöket érdemes ültetni. Megyeri Szabolcs kiemelte, általános érvényű szabály, hogy kevesebb napfénnyel azok a zöldségek érnek be, melyeket leveleikért, szárukért termesztünk, nem pedig a föld alatti részeikért. Így félárnyékos, vagy részlegesen árnyékos területre választható a bab, a rukkola, a fejes saláta, az endívia, a karfiol, a mángold, a borsó, a spenót, vagy a sóska. Ezzel szemben a paradicsom és a paprika sokkal több napfényt követel, ahogy a balkongyümölcsök sem fejlődnek kielégítően árnyékos területen. 

Fontos a balkon benapozottságának reális felmérése, a legtöbben túlbecsülik a terület naposságát, mert az ablakon beáramló fényt, illetve saját szemmagasságuk perspektíváját veszik alapul. A leginkább árnyéktűrő fajoknak is legalább napi 4-6 óra közvetlen napsütésre van szükségük.

Azt is megkérdeztük, milyen növényeket ültessenek azok, akiknek kisebb helyek állnak csak rendelkezésükre, de viszonylag nagy terméshozamra vágynak. A szakember elmondta, a levélzöldségek, salátafélék jellemzően közepes vagy nagy helyigényűek, a legkisebb területtel a fűszer- és gyógynövények érnek be. Köztes megoldás, ha olyan növényeket választunk, melyeket egy leszúrt pálcára, vékony karóra tudunk terelni, így felfele terjeszkedhetünk, ilyen például a futóbab, a paradicsom, a padlizsán, vagy a csilipaprika. A legjobb terület/hozam aránnyal a fűszernövények rendelkeznek, tekintve hogy konyhai felhasználáskor csekély mennyiség is elegendő belőlük. A balkonra való mini gyümölcsök bármelyike választható szűk területre is, ezek sem magasra, sem túl terebélyesre nem fejlődnek, nagy mennyiségű terméssel azonban nem kecsegtetnek. Lehet „csalni” is, ha például kihasználjuk a függőleges falrészeket is futtatásra alkalmas pergola felszerelésével, vagy egyszerűen azzal, hogy ide erősítünk virágládákat, falra való kaspókat. Készíthető fából lépcsőzetes állvány is, így helyet nyerhetünk, ráadásul ilyen elrendezésben nem takarják, árnyékolják egymást a növények.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A méregdrága bolti helyett próbáld ki ezt.
Pofonegyszerű: így spórolnak a műtrágyán az élelmes kertészek


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu