Elárulták a szakemberek, hogy lehetne többet keresni a magyar szántókon

Elárulták a szakemberek, hogy lehetne többet keresni a magyar szántókon

agrarszektor.hu
A magyarországi szántók főnövényei hektáronként 300-500 euróval kevesebb árbevételt hoznak, mint Nyugat-Európában. Mi ennek az oka és lehet-e ezen javítani? - tette fel a kérdést Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke a Portfolio Agrárium 2020 konferencia egyik panelbeszélgetésében. A résztvevők nagyon különbözőképpen látták a kiutat, így heves vita kerekedett a pódiumon.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Rikk István, a Cortve Agriscience marketingvezetője azt emelte ki a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy a több bevételt csak több terméssel lehet elérni. Azok a hihetetlen termelési rekordok, amelyeket például az USA-ból hallunk, megmuttaják, hogy micsoda terméspotenciálja van az adott növénynek, növényfajtának. Példaként a tavalyi 41,2 tonna/hektáros kukoricarekordot hozta fel, ami ideális viszonyok között született egy hektáron. Mivel a körülmények a gyakorlatban sosem ennyire ideálisak, fontos, hogy az adott fajtának, hibridnek jó legyen a termésbiztonsága is - emelte ki a szakember. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország a Global Food Security Index szerint a 34. helyen áll a világrangsorban, míg mondjuk Hollandia a 9., Ausztria a 10., Németország a 11. helyet foglalja el.

Rikk István
Ez egyrészt azt mutatja, hogy bár jó szakemberek vagyunk, a termésbiztonságunk gyenge. Ez egyrészt a hektikus időjárásunkra és az ehhez való alkalmazkodás hiányára vezethető vissza, másrészt alacsonynak bizonyult az agrárinnovációban elért pontszámunk is

- mutatott rá Rikk István. A szakember a NAIK AKI tesztüzemi rendszerének adataira hivatkozva kiemelte: kukorica, napraforgó, repce esetébena gazdálkodás ráfordítási oldalából a növényvédelem 6-8 százalékos részarányt képvisel, a vetőmag pedig a költségek 9-15 százalékát adja, miközben e kettőn múlik a későbbi árbevétel fele. Ezért szerinte a termelőknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk a termőhelyre adatált, kiegyensúlyozott termést biztosító fajták termesztésére. Kihangsúlyozta: a jobb eredményekhez már az is elég lenne, ha nem precíziósan, csak precízebben termelnénk, például ügyelnénk az optimális vetésidő  megtartására, vagy a géppark jobb kihasználására. A precizitással a költségek csökkenése éppúgy együttjár, mint a termésszint növekedése - tette hozzá.

Rikk István, Makai Szabolcs, Hollósi Dávid, Bene Zoltán, Petőházi Tamás

Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója - aki mintegy 40 ezer hektáron irányítja a termelést - különösen ez utóbbi ponttal értett egyet. Ő azonban úgy vélte, hogy a jobb gépkihasználáshoz alapvetően nagyobb táblaméretek is kellenek. Szerinte az USA terméseredményeit felesleges hajszolnunk, de a nyugat-európai 3 tonnával magasabb kukoricahozamot el tudnánk érni. Ehhez véleménye szerint szükséges a nagy integrációk létrehozása, mivel ezek meg tudják valósítani az öntözést, olcsóbban, nagy tételben tudják beszerzni az inputanyagokat, és végül nagy, homogén tételekkel jelenhetnek meg a piacon. Makai Szabolcs szerint kisebb méretben is sokszor tapasztalható a túlgépesítettség, a rossz gépkihasználás. MInt mondta, gyakran csak akkor jön rá a cégvezetés arra, hogy egy feladat elvégezhető lenne kevesebb géppel is, amikor éppen kampány idején mond csütörtököt az egyik.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár üzletágának vezetője arra hívta fela  figyelmet, hogy a jövedelmezőség fontosabb, mint a bevételmaximalizálás.

Gyakori hibának látom, hogy nem számolunk, pedig lehet, hogy a mi 8 tonnás kukoricaátlagunk jövedelemzőségi oldalról éppen olyan jó, mint a franciák 11 tonnája. Sose feledjük, hogy a több termés több változó és állandó költséggel jár"

- intett a szakember.

Hollósi Dávid

A profit kapcsán heves vita bontakozott ki a szója körül, ami átcsapott a biotermesztés jövedelmezőségének boncolgatásába. A résztvevők egy része leginkább a támogatások torzító hatásának tudta be, hogy nincs túl nagy motiváltság a szója professzionális termelésére, a hozamok emelésére. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a védelmébe vette a növényt és a támogatásokat is. Szerinte az emberek egyszerűen nincsenek tisztában vele, hogy az országos 3 tonnás termésátlag hektáronként 150 ezer forint hasznot hoz a termelőnek, ami jóval több, mint amit a kukoricával el lehet érni. Annál a 40 ezer gazdálkodónál pedig, akik 4 tonnás eredményre is képesek, támogatás nélkül is versenyképes lenne a szója.

"Inkább az a baj, hogy kevés a tudásunk a szója termesztésére, és sok a felelőtlen vetőmagforgalmazó. Nem lenne szabad csak kifogástalan minőségű és a Pannon régióra szabott fajtákat forgalmazni, lehetőleg szaktanácscsal. A bizalmat erősítené, ha a Nébih több független fajtakísérletet állítana be a szójára. Több információval 25 ezer hektárnyi termőterület könnyen bevonható lenne a termelésbe" - vélekedett Bene Zoltán, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a bio minősítésű szójáért kétszer magasabb árat fizet a piac, mint a konvencionálisért.

Bene Zoltán

Makai Szabolcs szerint biogazdálkodásban csak fele akkor a hozam, ezért túl sok földet igényel, vagyis környezeti szempontból fenntarthatatlan ez a termelési mód. A kis hozamot szerinte a biofelár sem kompenzálja, így gazdasági oldalról sem állja meg a helyét. A hallgatóságban erre válaszul egy termelő elmondta, hogy lassan már 10 éve termel bio módszerekkel 300 hektáron.

A szóját 15-20 százalékkal költségesebb így megtermelni, de a hozam az utóbbi három évben itt is 3 tonna volt, az értékesítési ár pedig a duplája (600 euró) a konvencionálisnak.
Makai Szabolcs

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a bioművelésért még 160 euró pluszt is kap, igazán jövedelmező ez a gazdálkodás. Felvetődött kérdésként, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki beletanuljon a biogazdálkodásba. A válasz: évekbe telik, új tudás és sok  türelem kell hozzá. De mint a fentiekből látszik: a konvencionális termelés jövedelmezőségének növeléséhez is ugyanezekre lenne szükség.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?