Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?
Személyes befektetői klubon mutatjuk be a tőzsdei kibocsátásra készülő Civita Group tevékenységét, működését, az iparágban rejlő potenciált. A magyar családi, kukoricafeldolgozó vállalkozás fenntartható módon állítja elő termékeit, melyek csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, a teljesértékű és változatos táplálkozáshoz igazodva. A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!
A Qubit írta meg a Phys.org portálon megjelent cikk alapján, hogy a tanulmány szerzői fizikai kísérleteket egészítettek ki matematikai modellezéssel, hogy minél pontosabban írhassák le a paradicsomnövények közötti elektronikus jeladást. A páros 2017 óta dolgozik együtt: az irányítástechnikában utazó Yuri Shtessel tudása azért jön jól, mert a kontrollalgoritmusok számos tudományágban alkalmazhatók, így itt is. Alexander Volkov pedig jó ideje tanulmányozza már az elektronikus jelek terjedését a növényeken belül, illetve a növények között a mikorrhizában (gombák és növények közötti szimbiózis) közreműködő gombák fonalain keresztül. Utóbbiak mindenfelé előfordulnak a talajban, és a jelek szerint az áramkörök feladatát töltik be a növények közötti kommunikációban. Amikor Volkov és Shtessel egy nap arról beszélgettek, hogyan terjednek az elektronikus jelek a növények szárában, illetve a növények között, a talajban, Shtessel felvetette, hogy építeni kellene egy hasonló elektromos áramkört és egy matematikai modellt, amely leírja az áramkörrel modellezett növényi folyamatot.
A matematikai modellezés közönséges és parciális differenciálegyenletekre alapult. Shtessel felelt a modellek megalkotásáért és a szimulációk lefuttatásáért. Elmondása szerint a matematikai modellezés azért nagyszerű eszköz tanulmányozott folyamatok leírására, mert így egy számítógép is elég ahhoz, amit egyébként csak drága és hosszadalmas kísérletek során tudnának tisztázni. A tanulmány absztraktja szerint a kutatók korábban kialakított matematikai modellje elég általános ahhoz, hogy a sejtek közötti és a sejten belüli elektronikus kommunikáció előrejelzésére használhassák.
A növények nem csak elektromos impulzusokkal kommunikálnak. A kutatók, hogy a többi lehetőséget, így például a kémiai jeladást kizárják, a szomszédos növények cserepeit ezüst/ezüst-klorid, illetve platina drótokkal kötötték össze. A növények által kibocsátott elektromos jelek a növényi részeken keresztül terjednek. Amikor egy kísérletben a paradicsomok gyökereit légrésekkel választották el, azt tapasztalták, hogy igen nagy impedancia (váltakozó áramú ellenállás) alakul ki ezekben a résekben. Shtessel szerint az elektromos jelek nem terjednek ezeken a légréseken keresztül, ebben a kísérletben tehát megakadályozták a növények közötti kommunikációt.
Ugyanakkor ha a növények közös földben élnek, a Volkov által elvégzett kísérletek szerint nem kell nagy impedanciával számolni, így a növények elektromos jelek által - a mikorrhiza hálózat segítségével - képesek kommunikálni. A kutatók a két növény közötti kommunikáció hálózatait tanulmányozták kísérletezés és elemzés útján, szimulációk segítségével.
A paradicsomkutatás csak az azonos fajhoz tartozó növények kommunikációját vizsgálja, felmerül tehát a kérdés, hogy vajon a gombák azt is lehetővé teszik-e, hogy a különböző fajokhoz tartozó növények szót értsenek. Shtessel szerint igen.
- mondta Yuri Shtessel.
Hogy ezek az üzenetek milyenek, és mit közölnek, már meghaladja ennek a kutatásnak a kereteit. Sthessel szerint jelenleg nincs olyan kutatás, amely a növények által küldött és fogadott elektromos jelek kognitív feldolgozásával foglalkozott volna. Ugyancsak feltáratlan terület még a növényi kommunikációban, hogy hogyan kommunikálnak a növények elektromos hullámokkal a levegőn keresztül.
