Az első kísérleti magminták augusztus 27-én fognak megérkezni a vetőmagraktárba. Andreas Börner professzor, a Leibnitzi Növénygenetikai és Terménykutató Intézet (IPK) génbankjának illetékese elmondta, hogy öt növény - a búza, a rozs, a borsó, a saláta és a káposzta - magjaival fognak hozzájárulni a kutatáshoz. A magok a kísérleti mezőkön tavaly termesztett növényekből számaznak.

- tette hozzá Börner.

A következő 2-3 évben kilenc másik termény magja fog érkezni. A vetőmagokat mínusz 18 Celsius-fokon fogják tárolni a globális magtárban, ahol már több mint egymillió faj magját őrzik a földrengés- és atombiztos tárolóban. Párhuzamosan az öt génbankból származó mintákat az IPK speciális tárolóiban is elhelyezik mínusz 196 Celsius-fokos folyékony nitrogénben, hogy lassítsák öregedési folyamatukat.

- mondta Manuela Nagel, az IPK Génbankjának kutatója.

Asmund Asdal, a NordGen norvég kutatóközpont vetőmagtár koordinátora szerint a kísérlet páratlan lesz. A szakember elmondta, hogy a jövő nemzedékeinek értékes információkkal fog szolgálni a magok életképességéről és pontos ismereteket nyújt ahhoz, milyen gyakran kell a magokat megújítani.

A magkonzerválás fő alapelve, hogy a jól megszárított és lefagyasztott vetőmagok nagyon hosszú ideig életképesek maradnak. Hogy milyen hosszú ez az időtartam, egyelőre nem ismert a kutatók előtt, akik feltételezik, hogy számos faj magjai akár évszázadokon át is életképesek maradnak. A magbankban idén elhelyezett vetőmagokat 2030-ban fogják tesztelni, és az azonos magmintákat utána minden tíz évben egészen 2120-ig.