A gombaipar a digitalizációt is magában foglaló nagyüzemi technológiák mellett növényi vázanyagok és különféle mezőgazdasági hulladékok alkalmazására is nagymértékben támaszkodik - írja közleményében a MATE. Ezek felületén azonban összetételükből, továbbá kezelési, tárolási és szállítási előéletükből következően számos olyan penészgomba telepedik meg, amelyek másodlagos anyagcseretermékei között toxikus vegyületek, azaz mikotoxinok is vannak.

A Nemzeti Versenyképesség és Kiválósági Program finanszírozásával sikerrel zárult projekt egyik legfőbb célja az volt, hogy a szakemberek a lehető legpontosabban felmérjék ezeknek a gombaiparban potenciálisan jelen lévő mikotoxinoknak az élelmiszerbiztonsági kockázatát. A kérdések megválaszolásához szükséges mélyreható elemzések érdekében a Bio-Fungi Kft. és Mutsy Árpád projektvezető irányításával, valamint a MATE több intézetének és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének részvételével egy konzorcium állt össze, amelynek tagjai alap és alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket végeztek, összesen 1,015 milliárd forint támogatással.

- hangsúlyozta Dr. Fodor Péter, a MATE emeritus professzora, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósult projekt szakmai vezetője. Mint hozzátette, a kidolgozott nyilvántartó rendszer folyamatos adatnyilvántartás mellett alkalmas az élelmiszeripar számára biztonságos, messze toxin határérték alatti, egészséges biogomba előállítására.

Címlapkép forrása: MATE