Hiába van bőven itthon is, német levendulával vannak tele a magyar kozmetikumok

Hiába van bőven itthon is, német levendulával vannak tele a magyar kozmetikumok

A magyar kozmetikumgyártók többsége Németországból és Belgiumból szerzi be a levendula-illóolajat, egy literhez ugyanis 65-75 euró közötti áron is hozzá lehet jutni, míg itthon 110 euróba is kerülhet ez a mennyiség - tájékoztatta az Agrárszektort Varga Péter Pál levendulatermesztő, gerincsebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója. Kiemelte, ahhoz, hogy ez változzon, és normalizálódjon a levendula piaca Magyarországon, a hazai lepárlók támogatására lenne szükség, így a magyar kozmetikai ipar nem külföldről, hanem az itthoni termelőktől szerezhetné be az olajat, vagyis a magyar emberekhez a magyar levendula olaja juthatna. Dr. Pluhár Zsuzsanna, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára a magyarországi levendulahelyzetet ismertetve elmondta lapunknak, hogy habár jelentősen nő a növény termőterülete hazánkban, jellemzően kisebb gazdaságok foglalkoznak vele, nagyobb farmok nincsenek itthon. Pedig a megfelelő fajtaválasztással jelentősen szét lehetne húzni a szezont, ami azt is jelenthetné, hogy egy-egy évben hosszabb ideig lenne elérhető a magyar levendula a feldolgozók, az értékesítők és a vásárlók számára is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Agrárszektor: Mennyire jellemző ma Magyarországon a levendula termesztése, akár nagyüzemi, ipari felhasználás céljából, akár csak kisebb területen, kézműves termékek előállítására?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: Magyarországon az elmúlt négy évben különösen megnőtt a levendula termőterülete, és ma már több mint 200 hektáron zajlik a növény termesztése hazánkban. Döntően kisebb gazdaságok, cégek foglalkoznak levendulatermesztéssel, jellemzően néhány hektáron, és elsősorban illóolajat vagy szárított növényt állítanak elő, de sokan feldolgozzák a növényt, és saját termékként értékesítik, illetve vannak, akik eladják a levendulát, és más, kisebb manufaktúrákban állítanak elő belőle különböző termékeket.

Varga Péter Pál: Kevés 10 hektár feletti levendulatermesztő nagygazdaság van Magyarországon, és jellemzően ezek is inkább a turisztikai régiókba koncentrálódnak, ahol helyben el is adják a növényt a termelők, vagy „Szedd magad!” akciókat hirdetnek, sok helyen pedig lepárolják a termést, és a belőle készült olajat, valamint egyéb termékeket értékesítik. Fontos megjegyezni, hogy a levendula olaja alapvetően orvosi vagy kozmetikai célra használható, de sok háztartásban díszítő- vagy illatelemként van jelen.

Agrárszektor: Mit lehet elmondani a levendula hazai termelői környezetéről, mennyire szabályozott ma a termesztése Magyarországon?

Varga Péter Pál: A betakarított anyag mennyisége rendkívül inhomogén és követhetetlen a levendula esetében Magyarországon, egyedül a biogazdálkodásba vont ültetvényeknél lehet nyomon követni a termésmennyiséget, mert ott a kontrollfolyamat része annak lejelentése. Habár a hazai termelők törekednek arra, hogy ökogazdálkodásban termesszék a levendulát, és ne használjanak se gyom-, se rovarirtókat, egyelőre nagyon kevés levendulafarm szerepel az öko-bio rendszerben. A levendulatermesztés során egyedül a gyomok jelentenek problémát, a növénynek ugyanis nincs természetes kártevője. Ugyanakkor míg a kisebb gazdaságokban a gyomnövények ellen talajtakarással lehet védekezni, nagyobb területen már nehéz kézi erővel megoldani a gyomirtást, pedig nagyon fontos, hogy a lepárlóba kizárólag gyom nélküli virágzat kerüljön.

Agrárszektor: Évről évre egyre több az aszályos, száraz hetek száma egész Európában, így Magyarországon is, és valószínűleg a következő években még jobban érezni fogjuk a klímaváltozás hatásait. Ilyen körülmények között megéri belevágni a levendula termesztésébe hazánkban?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: A levendula nagyon kevés gondozást igényel, sokan eleve ezért telepítik. Emellett nagy előnye, hogy mivel Dél-Franciaországból, valamint a spanyolországi területekről származik, jól tűri a forró klímát, és a 40 fokos nyarakat, amelyek az utóbbi években egyre gyakrabban előfordulnak Magyarországon is. Habár a levendulának kiváló a szárazságtűrése, öntözéssel nagyobb hozamokat és sokkal magasabb illóolaj-tartalmat lehet elérni.

Varga Péter Pál: A levendula vízigénye relatív alacsony, és kizárólag a kiültetést követő egy hónapban van szüksége - viszonylag sok - vízre, utána azonban bőven elegendő neki a hajnali harmat, hiszen a gyökere mélyen behatol a talajba. Az kifejezetten fontos, hogy a virágzás és az aratás hosszú csapadékmentes időszak után következzen benne.

A klímaváltozást az elmúlt két évben tetten értük Magyarországon is, a levendula virágzási időszaka ugyanis nagyon lerövidült az elmúlt időszakban, és tavaly már csak 10 nap volt. A múlt évben a saját káromon tanultam meg, hogy amint beindul a bimbók kipattanása, onnantól kezdve folyamatosan figyelni kell, hogy mikor kezdődik el a virágzás. Mire ugyanis az ember összeszedi a munkaerőt, már egy kicsit el is késett. Egyre több munkáskézre van szükség ahhoz, hogy időben learassunk mindent, de számolni kell a lepárlókapacitással is ahhoz, hogy időben learassunk mindent, hiszen, ha túl nagy a betakarított mennyiség, mint amit fel tudok dolgozni, az veszteség.

Dr. Pluhár Zsuzsanna (Forrás: Kaiser Ákos)
Dr. Pluhár Zsuzsanna (Forrás: Kaiser Ákos)

Agrárszektor: A levendula tilalmának terve már többször is felmerült Brüsszelben, 2021 augusztusa körül pedig olyan híreket lehetett olvasni, miszerint készült egy rendelettervezet az Európai Unióban, amely a levendulát veszélyes növénynek minősíti. Az új szabályozás alapján figyelmeztetést kellene írni például a levendulaolaj üvegére a benne lévő allergének miatt. Mi a helyzet ezzel a rendelettel, hogyan áll most a levendula veszélyessé nyilvánítása? Mennyire releváns és indokolt egyáltalán ennek a rendeletnek a megszületése?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: Már a 2010-es években felmerült, hogy a levendulának van egy komponense, a linalool, amire érdemes lehet jobban odafigyelni. A kozmetikai iparban például meg is van határozva az a maximális linalool-tartalom az összillóolaj-tartalmon belül, ami a termékekbe kerülhet.

Varga Péter Pál: Ahhoz, hogy az ember kozmetológiai terméket hozzon forgalomba Európában, szükség van a komponensek toxikológiai véleményezésére. A legnagyobb adatbázisok 2 tízezrelékre teszik a populációban a linalool-allergia arányát, aminek a tünete, hogy ha ráfröccsen a bőrre az anyag, akkor pirosságot, pírt okoz. Nem ételallergiáról van tehát szó, ahol akár anafilaxiás sokkba is kerülhet valaki bizonyos élelmiszerektől.

A levendula veszélyessé nyilvánítását túlzónak érzem, és ezzel kapcsolatban az a meglátásom, kicsit túlmozgott az inga.

Agrárszektor: A levendulát gyógyászati és kozmetikai alapanyagként is használják, az előbbiről azonban kevesebbet hallani. Az orvoslásban milyen problémákra alkalmazható a levendula?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: Az biztos, hogy a levendula kozmetikai alapanyagként történő alkalmazása elterjedtebb, ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy megkülönböztetünk valódi és hibrid levendulát. A francia levendula az, amit a parfümipar hasznosít az értékes illóolaj-összetétele miatt, míg a háztartási szerekbe inkább a hibrid levendula illóolaja kerül. Észrevehető azonban, hogy a hagyományos növényi gyógyszerekben, az étrend-kiegészítőkben, valamint az elalvást segítő, nyugtató hatású készítményekben is egyre gyakrabban megjelenik összetevőként.

Varga Péter Pál: Főleg a nyugati típusú orvoslásban szeretünk evidenciákkal dolgozni, a hagyományos gyógyászat akár évezredes tapasztalatok összegyűjtésével operál. A levendulával kapcsolatban nagyon régi megfigyelés, hogy oldja a szorongást, de ezt ma már a klinikai vizsgálatok is bizonyítják. Szintén igazolt a hatása a hámsejtek regenerációja terén, azok a szövetkultúrák ugyanis, amiket levendulával tápláltak a kutatások során, sokkal gyorsabban növekedtek, így krónikus sebek, illetve felfekvések esetén is alkalmazható. Ma már egyértelműen bizonyított a levendula mozgásszervi gyulladásokra, izomgörcsökre, a tinédzserek pattanásos bőrére, valamint a korpásodásra kiváltott pozitív hatása is. Mindezek mellett tudományos vizsgálatot folytatunk a levendulával a hámsejtek ödémájának, duzzanatának kezeléséről is, ez lehet az első olyan „felfedezés”, miszerint a növénynek pulmonológiai hatása is van.

Agrárszektor: Mi az oka annak, hogy kevésbé van benne a köztudatban a levendula gyógyászati alkalmazása, ha ennyi mindenre jó?

Varga Péter Pál: Az orvosképzésben a drogismeret egy szűk spektrum, és az is inkább a káros, illetve a központi idegrendszerre ható drogokkal foglalkozik. A mindennapi gyakorlatban a gyógyeljárások rendszere nagyon keményen szabályozott, ahhoz például, hogy a levendula bekerüljön bizonyos gyógyászati protokollba egyelőre nem sok érdek fűződik. Ugyanakkor egy új gyógyszer végigvezetése ezen a protokoll-listán természetszerű, hiszen nagyon erős kereskedelmi érdek fűződik hozzá, míg egy ugyanolyan vagy kevésbé hatásos, de természetes hatóanyaggal bíró gyógynövénynek esélye nincs, hogy ezen a „procedúrán” átmenjen. Azt gondolom többek között az is gátolhatja a levendula gyógyászati alkalmazásának intenzívebb terjedését, hogy az orvosok közti terítés módszertana még nem éri el azt a szintet, amit ez megkívánna.

Agrárszektor: A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékén vizsgálják a levendula olajkihozatalának mennyiségi és minőségi tényezőit. Mit takar ez pontosan, és miért van erre szükség?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: Tanszékünkön vizsgáljuk a levendula illóolajának különböző tulajdonságait, valamint azt, hogy a forgalomban lévő különböző fajták, hogy állják meg a helyüket Magyarországon, illetve hogyan teljesítenek a termesztésben. Több magyar levendulafajta is van, amelyek rendkívül jól érzik magukat hazánkban, az egyik ilyen a Budakalászi, amely egy valódi levendula, illetve a Judit, amely pedig egy hibrid levendula fajta. Az elmúlt 5-6 évben több termelőnél is végeztünk felmérések arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők - környezeti, fenológiai - befolyásolják az illóolajok mennyiségét és minőségét. A levendulatermesztés eléggé szétaprózódott Magyarországon, kicsit hasonlítható a szőlő-bor ágazathoz, hiszen a termőhelyi viszonyok itt is befolyásolják azt, hogy például mikor virágzik az adott fajta, hogyan produkál, és ezt milyen külső tényezők hatására történik. Ugyanakkor sokan nem is gondolnák, de ahogy a boroknál, úgy a levendulánál is fontos az évjárat. Igazolható például az, hogy a betakarítás előtti 10-14 napban szerencsésebb, ha nem csapadékos az időjárás, mert akkor csökkenhet az illóolaj mennyisége.

A kutatásunk lényege, hogy összegyűjtsünk minden hasznos, és a termesztéshez szükséges információt, és eljuttassuk őket a magyar termesztőkhöz. Így tisztában lesznek azzal, milyen fajtákat érdemes választani, hogyan tudják több fajtával széthúzni a szezont, illetve, mivel lehet optimalizálni a termesztéstechnológiát, mire érdemes odafigyelni.

Varga Péter Pál (Forrás: Kaiser Ákos)
Varga Péter Pál (Forrás: Kaiser Ákos)

Agrárszektor: A levendulából készült olaj nagyon népszerű termék, mennyire minőségvezérelt ez a piac? Hogyan ellenőrzik az olaj minőségét, milyen előírások vannak erre vonatkozóan?

Varga Péter Pál: A kozmetológiában a levendulaolaj minőségi összetételének vizsgálata nem kötelező, ennek megfelelően sokan nem is ellenőrzik, másrészt elég borsos a vizsgálat ára, így a legtöbbeknek nem is nagyon éri meg. Ugyanakkor nagyon sok függ az aratás időpontjától is, hiszen hatalmas különbségek lehetnek ugyanazon a táblán reggel vagy délben, illetve a virágzás korai vagy későbbi fázisában learatott növények olajtartalmában és minőségében. De azon is sok múlik, hogy mennyit áll a betakarított virág a lepárlóban, és a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a friss lepárlás a legígéretesebb. A kozmetikai ipar számára az illatanyagok a fontosak és a meghatározóak, míg az orvoslásban ez háttérbe szorul, és inkább a gyógyászati hatóanyagok kerülnek előtérbe. Sajnos kevés olyan farm van, ahol ez utóbbi célra termesztenek, ráadásul a piac nagyon inhomogén. Németország és Belgium egyfajta illóolaj-kereskedelmi centrumok, a magyar kozmetikumgyártók többsége innen szerzi be a levendula-illóolajat, egy literhez ugyanis 65-75 euró közötti áron is hozzá lehet jutni. Ezzel szemben itthon 110 euróba is kerülhet ennek a mennyiségnek az előállítása, így a nyersolajként történő értékesítése szemben a külföldi versenytársakkal és dömpingárakkal, nem térülne meg soha a termelőnek. Gazdaságosan és nyereségesen úgy lehet ezt most Magyarországon csinálni, ha komplex köre van a cégnek, tehát termel, lepárol, feldolgoz, esetleg saját márkája van és értékesít is. Mindezeknek marketingereje is van, hiszen, ha egy terméken rajta van, hogy családi vállalkozásból származik, biogazdálkodásban készült, nyomon követhető egészen a termőföldtől a csomagolásig, a fogyasztók is bizalommal tekintenek rá, és sokszor szívesebben is megvásárolják.

Agrárszektor: A kereskedelembe kerülő levendulatermékek minőségéről mit lehet elmondani, ezekre vonatkoznak bármilyen előírások?

Dr. Pluhár Zsuzsanna: A gyógyászati célból értékesített illóolaj mennyisége és minősége esetében a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv valódi levendulára vonatkozó cikkelye a mérvadó. Más termékek esetében viszont nincsenek előírások a minőségre, illetve a származásra vonatkozóan, ez kvázi bemondás alapon működik jelenleg Magyarországon. A helyi eredetvédelem jó megoldás lenne, de sokat kellene rá áldozni. A pannonhalmi és a tihanyi brand például jól hangzik, sokan ismerik őket, jó minőséget képviselnek. Sok hazai kistermelő pedig az előállított levendulát vagy illóolaját a saját termékeikként árusítják tovább, és a vásárlók a termékeket eredetük és tetszetősségük alapján ítélik meg.

Varga Péter Pál: Egyébként az aktuális magyarországi levendulahelyzetről, illetve a belőle készült termékek piacáról és értékesítéséről ugyanazt lehet elmondani, mint a hazai mézpiacról. Nem minden az, aminek látszik.

Agrárszektor: Hogyan lehetne "normalizálni" a levendula piacát, milyen megoldásokat javasolnának erre?

Varga Péter Pál: Többször felmerült már a levendulapiac normalizálása Magyarországon, és habár a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácsnak elég jó érdekérvényesítő hatása van, nem jutottak még ők sem eredményre. Úgy gondolom túl sok az érdek, ezért is nehéz jó megoldást találni, véleményem szerint azonban mindig a vásárló az első, hiszen ő ad ki pénzt végül a termékért.

Éppen ezért, azt fogom felvetni az illetékes fórumokon, hogy a levendulák lepárlási díját vegyük alapul, és erre dolgozzon ki az Agrárminisztérium vagy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy támogatási rendszert. Ha a tiszta, igazolt eredetű, pláne biogazdálkodásból származó levendula tömege bekerül egy lepárlóba, és lesz belőle y mennyiségű olaj, akkor legyen rá egy jogszabály, egy rendelet, hogy ez literenként z forint támogatást jelent. Ezt a támogatást a lepárló felé kell nyújtani, hiszen ő az adatgazda, így jelentősen csökkenne az előállítási költség, és felszabadulna forrás.

Ezzel azonban még nem rendeződne a levendulapiac itthon, hiszen az a kérdés még mindig nem tisztázott, hogy mi lesz azzal az olajjal, ami a lepárlást követően rendelkezésre áll. Fontos lenne, hogy ezt az illóolajat a hazai cégek használják fel, és ne Németországból, illetve Belgiumból szerezze be a kozmetikai ipar, hanem a hazai termelőktől. Ezt kellene támogatnia a magyarországi szakembereknek, szerveteknek, hiszen abban biztosan mind egyetértünk, hogy fontos lenne, hogy a magyar emberekhez a magyar levendula olaja, és az azt tartalmazó termékek jussanak el.

Címlapkép forrása: Kaiser Ákos

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?