A búza betakarítása jelenleg körülbelül 60 százaléknál tart, miután az esőzések átmenetileg megakasztották a munkálatokat - tájékoztatta a Világgazdaságot Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Az árpa aratása már befejeződött, hektáronként átlagosan 5,7 tonnás hozammal. Bár a csapadék hatása a búzára még nem teljesen felmérhető, a már betakarított termés minősége kiemelkedő. A GOSZ adatai szerint a malmi minőségű búza aránya jelenleg 95 százalékos. A hektáronkénti átlaghozam 5,2 tonna körül alakul, ami az elmúlt évekhez képest gyengébbnek számít - közölte a Világgazdaság.

A közelmúltban érkezett és a várható további csapadék jótékony hatással lehet a kukoricaállományra, de Petőházi szerint még korai megítélni, hogy a termőterületek mekkora részén tudott érdemben segíteni. "Az sem mindegy, melyik terület mennyi esőt kapott, ha napi legalább négy millimétert, az számít" - tette hozzá a szakember. Globális szinten rekordtermés várható búzából: az előrejelzések 808 millió tonnát jósolnak, ami 9 millió tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget. Az európai termés (az Egyesült Királysággal együtt) várhatóan 149 millió tonna lesz, 16 millió tonnával több, mint az előző szezonban. Ennek köszönhetően az EU exportpotenciálja is jelentősen nő, 23-25 millió tonnára.

Hamarosan eldől a magyar kukorica sorsa: pár napon múlik minden

Az árpával és búzával már nem lesz gond, a kukorica sorsa viszont erősen kérdéses idén.

Magyarországon a búza jelentőségének növekedését jelzi, hogy vetésterülete ismét megközelítette az egymillió hektárt. Az export versenyképességét azonban rontja a magas szállítási költség: míg egy ukrán kikötőből tonnánként 22-23 euróért lehet eljuttatni a búzát Európa déli piacaira, addig Magyarországról szárazföldi úton ez 40 euróba kerül. A magyar búza több mint fele Olaszországba kerül, emellett Németország és Ausztria számít jelentős felvevőpiacnak.

Az olasz piac kulcsfontosságú Magyarország számára, de a konkurencia miatt hosszabb távon csak akkor lehetnek győztesek ott a magyar termelők, ha minőségi fajtákat vetnek

- nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A hazai malomipar helyzetét nehezíti, hogy az őrlési kapacitás 1,6-1,7-szerese a tényleges termelésnek, ami éles árversenyt eredményez. A szakember szerint a lisztexport csökkenése, a fogyasztói szokások változása, valamint az állami beavatkozások - mint az ársapka és a kötelező akciózás - tovább nehezítették az ágazat helyzetét.