Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.03.03.) napon.

2026.03.03. kedd: Változó mennyiségű fátyolfelhőzettel továbbra is sivatagi por vegyül, melyek együttesen olykor szűrhetik a napsütést. Emellett főként a Dunántúlon gomolyfelhők is képződnek, melyekből elvétve kialakulhat kisebb záporeső. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között változik.
Késő estére döntően 2 és 10 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2026.03.04 szerda: A Dunántúlon erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés, ott zápor, zivatar is kialakulhat. Keletebbre kevés gomolyfelhő zavarhatja a napsütést, és ott csapadék sem valószínű. A csapadékgócok környezetében átmenetileg megerősödhet a szél. Délután 13, 17 fokra számíthatunk.

Friss híreink:

Brutális tűzfészekbe nyúlt Trump, minden drágulni fog

Az olaj világpiacra jutását és a térségen átfolyó kereskedelmet is gátolhatja rövidtávon a hétvégén kezdődött iráni háború, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított a síita teokrácia ellen. Irán válaszcsapásai egy sor térségbeli országot érintettek, Izraelen túl Dubajt, Katart, Bahreint, Jordániát, Szaúd-Arábiát, sőt Ciprust is támadta a teheráni vezetés. A konfliktus máris pánikot okozott a globális olajpiacon, ráadásul az egyéb termékek tengeri szállításának zavarásával is számolni kell. A probléma azért is összetett, mert a harcoló hadseregek mellett félig-meddig autonóm módon működő terrorszervezetek is aktívak a térségben, amelyeknek egyik fő célja éppen a hajózási útvonalak és a teherszállító hajók megtámadása. Az eredmény Európában, így Magyarországon is érezhető drágulást hozhat a termelési tényezőkben és az árucikkekben is – így várható a terményárak emelkedése is. A kérdés az, hogy meddig tart a háború forró szakasza, amely a jelek szerint hetekig borzolja majd a kedélyeket a piacon.

Történelmi lépést tett az EU - hogy birkóznak meg ezzel a gazdák?

Nem csupán gazdasági lehetőségeket teremtenek, hanem stratégiai jelentőségű lépésként jelentősen erősítik az Európai Unió nemzetközi befolyását a Mercosur-országokkal és Indiával kötött szabadkereskedelmi szerződések. De vajon miért éppen most kaptak zöld lámpát ezek a megállapodások és mit nyerhetnek vagy épp mit veszíthetnek ezzel az európai gazdák? A téma kapcsán Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója nyilatkozott az Agrárszektornak.

Nagyot kaszálhat, aki ilyen állatot tart: itthon és külföldön is imádják

Szlovák és román címkék a budapesti piacon, spanyol felvásárló a háttérben, japán és olasz export a térképen - a mangalica mára nemcsak egy őshonos fajta, hanem nemzetközi prémiumtermék lett. A kilencvenes évek spanyol befektetése indította el azt a piaci fordulatot, amelynek köszönhetően a korábban hanyatló állomány ma stabil, a termékek pedig a fine dining éttermektől a közvetlen gazda-vásárló értékesítésig több csatornán találnak piacra. A 8-10 ezer forintos kilónkénti ár nem pusztán márkázás kérdése: a lassabb növekedés, a magasabb takarmányigény és a kisebb szaporulat indokolja a költségesebb tartást. A vásárlók között egyszerre vannak nosztalgiát kereső idősebbek, tudatos fiatalok és prémiumfogyasztók, miközben a termelés jelentős része exportra megy. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke lapunknak kifejtette, hogy a legnagyobb kihívás ma már nem a fajta fennmaradása, hanem a „mangalica” név és minőség védelme a hamisítványokkal szemben.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Örökre megváltozhat a magyarok bevásárlása: vallott a WOLT hazai vezére, tömegek már így költenek

26,3 milliárd forintos árbevétel mellett csökkenő profit a 2024-es üzleti évben. Mára közel 2 millió havi rendelés, több mint 300 magyar város, tízezres aktív futárbázis és egy látványosan erősödő retail-ág. A Wolt Magyarország néhány év alatt nemcsak ételrendelő platformból vált komplex digitális kereskedelmi infrastruktúrává, hanem egyre markánsabb szereplője lett a hazai kiskereskedelmi ökoszisztémának is. Hartyányi Orsolyával, a cég magyarországi vezetőjével beszéltünk profitmarzsról, futármodellről, platformszabályozásról, fogyasztóvédelmi bírságokról és arról is, meddig skálázható még a növekedés egy hazai, egyre inkább munkaerőhiányos piacon. A témáról Hartyányi Orsolya a március 4-i Portfolio RETAIL DAY 2026 konferencián is beszélni fog egy kerekasztal beszélgetés keretein belül.