Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.07.08.) napon.
2026.07.08. szerda: Észak felől határozottan csökken a felhőzet, egyre többfelé fordul naposra az idő. A Dunántúlon, a déli határvidéken, valamint északkeleten viszont erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés, ezeken a tájakon záporok, zivatarok kialakulhatnak. Nagy területen megerősödik, néhol viharossá fokozódik az északnyugati, északi irányba forduló szél. Estére veszít erejéből a légmozgás. A zivatarokat is kísérhetik viharos széllökések.
Délutánra 26 és 31 fok közé melegszik a levegő. Késő este 15 és 25 fok közötti értékekre számíthatunk.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Hideg fronthatásra számíthatunk, emiatt fejfájás, koncentrálási nehézség, vérnyomás-ingadozás többeknél előfordulhat.
A következő napon várható időjárás
2026.07.09 csütörtök: Gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, de a gomolyfelhők északkeleten időszakosan összeállhatnak. Zápor délnyugaton és északkeleten csak kevés helyen alakulhat ki. Az északi, északnyugati szelet élénk, olykor erős lökések kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 25 és 30 fok között valószínű.
Friss híreink:
Nem várt kényszerhelyzet hozott fordulatot a magyar agrárcégnél: ez lehet a jövő?
A mesterséges intelligencia sokat tud segíteni az üzletkötőknek és szaktanácsadóknak, de a tényleges munkát, a gazdákkal való kapcsolattartást továbbra is az emberek végzik, és ez nem fog megváltozni egyhamar - mondta el az Agrárszektor kérdésére Bor Zoltán, az Agroker Holding Zrt. vezérigazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy egy váratlan kényszerhelyzetnek köszönhetően kezdték meg a mesterséges intelligencia alapú megoldások alkalmazását a napi működésük során, de ez továbbra is csak az emberi munkaerő kiegészítőjeként, nem kiváltójaként van jelen a cég életében. Bor Zoltán emellett elárulta, milyen új lehetőségek jelentek meg ezeknek a rendszereknek a használatával, illetve kifejtette, mi várható a következő időszakban a mesterséges intelligencia agrárkereskedelmi rendszerekben történő felhasználása terén.
Nem ez lesz a szántóföldek éve: a búza kevés, a kukorica pedig tragikus lehet
Valószínűleg nem lesz idén 4 millió tonna búza Magyarországon, ha ez a lélektani határ mégis sikerül, akkor minden bizonnyal csak hajszállal lépjük túl. Az országos eredményeket itt is főként az Alföld rontja le, ahol sok tábláról csak 2-3 tonnát tudnak betakarítani hektáronként – ezt nem tudja ellensúlyozni a némileg bővebb dunántúli termés sem. A mennyiség mellett a minőség is nagy szórást mutat. Az egyelőre még sokat kint alvó kukorica helyzete jelenleg ennél is sötétebbnek tűnik: kérdéses hogy az idei eredmény az egy- vagy a kétmillió tonnához lesz-e közelebb.
Új korszak előtt a hazai haltermelés: az afrikai harcsa lehet a jövő nagy nyertese
A magyar haltermelés 2025-ös adatai jól tükrözik azt az átalakulást, amelyet a nemzetközi trendek is előrevetítenek. Miközben a hazai tógazdaságok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a haltermelésben, egyre inkább kirajzolódik, hogy a jövő növekedését már nem a hagyományos extenzív rendszerek, hanem a magas technológiai színvonalú intenzív akvakultúra biztosíthatja. Az AKI frissen megjelent Lehalászás kiadványa szerint a tógazdasági haltermelés 2025-ben jelentősen visszaesett, ugyanakkor az intenzív haltermelés tovább bővült, amelynek legnagyobb nyertese továbbra is az afrikai harcsa.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
