A legfrissebb híreink növénytermesztés témában: a legaktuálisabb események, történések, információk szántóföldi növénytermesztésről, gyümölcstermesztésről, zöldségtermesztésről. Hogyan hatnak és befolyásolják a növénytermesztést a különböző időjárási események? Tőlünk megtudhatod!
Európa keleti részén már nyárias meleg uralkodik, de hamarosan kontinensünk nyugati felére is megérkezik a kánikula.
Az elmúlt években közel felére csökkentette a mezőgazdasági jégkárokat, és az európai átlaghoz képest is kiemelkedően teljesít.
Fagykárok, aszály és az aranyszínű sárgaság is veszélyezteti a hazai szőlőültetvényeket.
Az Agreste idei első, május 1-jén kiadott gyorsjelentése szerint a 2026-os francia cseresznyetermés volumene 34,97 ezer tonna lesz.
Nem emelkedett törvényi szintre és május 14-én hatályát vesztette az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát tiltó kormányrendelet.
Napos idő várható általában kevés fátyol- és gomolyfelhővel, és főként a nyugati, délnyugati határ közelében helyenként zápor, kis eséllyel esetleg egy-egy zivatar is előfordulhat
A közel-keleti válság elhúzódása egyre komolyabb bizonytalanságot okoz a holland kertészeti ágazatban.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
Végleg búcsút intettünk a mediterrán ciklonnak, mostantól egyre szárazabb és melegebb léghullámok érkeznek a Kárpát-medence fölé.
Május 19-án a napnyugtát követően érdemes lesz egy pillantást vetni a nyugati horizont feletti égboltra.
Kedden napközben elsősorban a délnyugati megyékben van esély néhány zivatar kialakulására.
Az északkeleti harmadban és délnyugaton is fokozatosan gomolyosodik, csökken a felhőzet, és alapvetően sok napsütésre lehet számítani a kevés fátyolfelhő, valamint a képződő gomolyfelhők mellett
Jó méretű gyümölcsökkel, de visszafogott kereslettel kezdődik a kajsziszezon csúcsidőszaka a murciai termelőknél.
A múlt heti csapadékos idő után a következő napokban végre a meleg is megérkezik Magyarországra.
A hétvégi esőzéseknek köszönhetően a talaj felső fél- és egyméteres rétege átnedvesedett.
A heves esőzések és a szokatlanul hideg időjárás miatt évek óta nem látott módon késik a tavaszi vetés Oroszországban.
A szakértők szerint nincs kapcsolat az aszály és a jégkármérséklő rendszer működése között.
Hétvégén csaknem az egész országnak kijutott az esőből, de Makó és környéke kapta a javát.
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van érvényben tűzgyújtási tilalom.
Az ország északkeleti részén záporok, akár még zivatarok is kialakulhatnak a nap során.
A Dunántúlon és az Alföld délnyugati részén napos idő várható gomolyfelhőkkel
Pusztán öntözéssel már nem állítható meg az Alföld egyre súlyosabb aszályhelyzet.
A napraforgó szerepe látványosan felértékelődött, mivel jobban tolerálja az aszályos időszakokat, miközben jövedelmezősége és piaci kereslete is stabil maradt.
Csökken a csapadék esélye a jövő héten, de még néhol kialakulhatnak záporok, zivatarok.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
