2020. december 5. szombat Vilma

Hírek - Növény

Félelmetes adatok: a legnépszerűbb gyümölcsökben van a legtöbb növényvédő szer

A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek (peszticidek) nélkül a Föld lakosságának élelmezése ma elképzelhetetlen feladat lenne, a megengedett határérték felett azonban veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Hiába a megfelelő agrotechnológia gyakorlata, az élelmiszerekben így is megjelennek a növényvédő szerek maradékai. Öröm az ürömben, hogy Magyarországon a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot.
 
 

A Laboratorium.hu "Ésszel a kosárba!" elnevezéssel új cikksorozatot indított, amelynek első részében a növényvédő szereket veszik górcső alá. A feldolgozatlan, nyers gyümölcsök, zöldségek esetében körülbelül 1200 növényvédő szert alkalmaznak világszerte. Ezekből az Európai Unióban 800 használata engedélyezett, a nagy európai laborok pedig közel 600 félét mérnek.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Permetezés nélkül elszaporodnak a kártevők, virulnak a penészgombák, termelődhetnek a mikotoxinok. A megfelelő agrotechnológia gyakorlata mellett elfogadható szint alatt tudjuk tartani a kártevők tevékenységét, ugyanakkor az élelmiszereinkben kétségtelenül megjelennek a növényvédő szerek maradékai, amelyek a határérték felett különböző mértékben, de veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Különösen káros, ha a gyümölcsön, zöldségen megtalálható különböző növényvédő szerek egy bizonyos szervre vannak rossz hatással. Külön-külön ugyan az előírt határérték alatt vannak, ám az úgynevezett koktélhatás következtében felerősödhet az ártalmasságuk. A növényvédő szerek jelentős része a növények héján, felületén van, és onnan mosással, hámozással el is lehet távolítani nagy részüket. Bizonyos esetetben a növény húsában is megtalálhatók a peszticidek, éppen ezért rendkívül fontos a hatósági ellenőrzés és a rendszeres független laboratóriumi vizsgálat.

Milyen arányban találhatók peszticidek a növényekben, és mikor vannak határérték felett?

Az Európai Unió egyik legjelentősebb agrártermelő országában, Franciaországban a Génération futures (A jövő generációi) nevű szervezet megbízásából a versenypolitikai, fogyasztói ügyeket, illetve a csalást felügyelő főigazgatóság (GCCRF) végezte el a méréseket, amelyek során öt év alatt 19 féle gyümölcsöt és 33 féle zöldséget vettek górcső alá, összesen 11103 mintát vizsgáltak meg. A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83%-ánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35%), a kiwi (27)% és az avokádó (23%) zárta. Igaz ugyan, hogy a növényvédőszer-maradékok jelen voltak a gyümölcsökben, de a határértéket csak 2,7%-nál lépte át a peszticid szintje. A zöldségek között a zeller (85%), a fűszernövények (75%), a cikória (73%) és a saláta (66%) esetében találtak legtöbb esetben növényvédő szert, ám itt is a minták mindössze 3,5 %-nál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.

A korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy Magyarországon a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig alig egy százalékban mérhető. A legveszélyesebbek azok a zöldségek-gyümölcsök, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek. A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis bizonytalan azok származási helye, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak. Különösen igaz ez a télen kapható import szőlőre, körtére, nem is beszélve az olyan egzotikus gyümölcsökről, mint a mangó vagy a papaya.

Az egyik legveszélyesebb gyomirtó: a glifozát

Egy amerikai bíróság március 19-én immár másodszorra mondta ki, hogy a glifozát tartalmú gyomirtó rákot okoz. A glifozátot már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében - a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat. Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai – többek közt nagyvárosokban élő – emberek vizeletéből is kimutatták. 

Mit tehet a vásárló? 

A gyümölcsök, zöldségek vásárlásakor legyünk körültekintőek, ne vegyünk kétes eredetű termékeket (például az aluljárókban), csak megbízható és ellenőrzött forrásból vásároljunk. Lehetőleg kerüljük az egyoldalú táplálkozást, és vásároljunk inkább hazait, étkezzünk változatosan, és fogyasztás előtt mindig mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt. Ha ez az adott növény fajtája miatt nehezebb – például a szőlő esetében –, akkor áztassuk néhány percig fogyasztás előtt. A citrusok héját csak bio-termékek esetében használjuk fel.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu