2021. január 15. péntek Lóránt, Loránd

Hírek - Növény

Nagyot csalódtak ebben a növényben a magyar gazdák: ez most az új sláger a földeken

Átformálja az időjárás a szántóföldi vetésszerkezetet a Duna–Tisza közén. Jelenleg a kukoricatermesztés bővül, főleg a repce rovására.
 
 

A térség időjárása idén ellenségesen viselkedett a repcével. A veteményt két alkalommal is kemény fagyok érték, de főleg a márciustól május végéig tartó szárazság viselte meg a növényeket, ami elvette a termesztőktől a várható termésnek csaknem a felét, írta meg a baon.hu.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnökének ismeretei szerint Dél-Pest megyében 1–2,5 tonna a hektáronkénti szemtermés. A gazdák egyértelműen veszteségesek a repcével. A jelenlegi, tonnánkénti 125–130 ezer forint felvásárlási áron három tonna termés fedezi a termesztési költségeket. Pesti Gábor elmondta, hogy sok gazdaságban az újabb termesztési technológiának is mutatkozott negatív hatása a hozamokra. Rosszul tették, akik idén tértek át a széles, 75 centiméteres sortávolságra, mert ilyen növénysűrűségnél az aszályos időszakban hamarabb kiszáradt a repce talaja, ráadásul a gyomosodás is erősebb volt. A széles sortáv jól alkalmazható a csapadékosabb vidékeken, azonban a száraz Homokhátságon úgy tűnik, továbbra is a keskenyebb, dupla gabonasortávot érdemes tartani, mondta a szakember.

Rácz Ferenc, kecskeméti gazdálkodó elmondta, hogy tavaly ősszel is vetett repcét, azzal is sok kockázatot vállalt. Idén mindössze két tonna szem jött össze hektáronként, úgyhogy ő vesztett a döntésén.

Úgy néz ki, hosszú távon egyre több a veszteség a repcével. Vidékünkön ritka az olyan időjárás, amely a jó agrotechnológia mellett közel négytonnás termésre serkentse ezt a növényt. Másrészt a növényvédelem anyagai sem elég hatékonyak. Gondolkodom erősen, hogy jövőre kukoricát vetek a helyére

– mondta Rácz Ferenc.

Pesti Gábor úgy tudja, a szántóföldeken a gabonafélék közt már idén is a kukorica túlsúlya a jellemző. Bővülése jelentős részben a repce rovására történt. Az olajos növény termesztése ugyanis nemcsak a szárazodó időjárás, hanem a rossz hatásfokú növényvédelem miatt is kockázatos. A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unió az utóbbi években kivont a termesztésből olyan rovarölő szereket, amelyekkel garantálható volt a növényvédelem. Ezek helyett egyelőre nincs új környezetkímélő, de ugyanakkor hatékony kemikália, ezért a repcetermesztésnek ma már kevésbé biztonságos a technológiája.

Arányokkal szemléltetve azt mondhatom, a jelenleg használható szerek a régiekkel szemben csak 50–60 százalékos hatásfokúak. E problémák arra kényszeríthetik a gazdákat, hogy más növényeknek, leginkább a kukoricának adják át a termőhelyet. Kedvező időjárás esetén sem ad a kukorica extraprofitot, de biztonságosabb a termesztése és a piaca is

– mondta Pesti Gábor.

A takarmánykukorica piaci stabilitását belföldön főként a három feldolgozóüzem biztosítja, továbbá az export is jelentős, az összes magnak közel fele külföldre megy az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint. Jelenleg így néz ki a piaca, hogy május óta a gazdák mind kedvezőbben tudják értékesíteni a tavalyi termést. A múlt év júliusi 45 ezer forint tonnánkénti felvásárlási árához képest jelenleg 54 ezernél tart a felvásárlás. Az áremelkedés részben azzal is összefügg, hogy a tartalékolás miatt a szokásosnál kevesebbet dobnak piacra a termesztők. Túlzott reményeket azonban senki nem fűz a kukoricához. Azt mondják, az aratás után vélhetően visszaesnek az árak, különösen, ha beválik a prognózis Ukrajna rekord-kuko­ricaterméséről.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu