2021. július 24. szombat Kinga, Kincső

Hírek - Növény

Növénytársítás az öngyógyító veteményesben: növénytársítás táblázat érthetően

Ilyen a hatékony növénytársítás az öngyógyító veteményesben: növénytársítás tudnivalók, növénytársítás táblázat magyarázatokkal. Így történik a növénytársítás érthetően!
 
 

A veteményes kert, ha van lehetőségünk a kialakítására, a legtöbb család életében elhanyagolhatatlan, friss táplálékforrás. Nincs is finomabb, mint a házi paradicsom, a földből frissen kihúzott, roppanós répa, vagy a zsenge salátalevelek, amelyeket azonnal ehetünk is, ahogy levágtunk. Azonban, ha saját veteményeskertet szeretnénk, mindenképpen oda kell figyelnünk a helyes növénytársításra, hogy a megfelelő fajták kerülhessenek egymás mellé, így javítva a talaj tápanyagtartalmát és a növények terméshozamát.

Cikkünkben a növénytársítás módszeréről árulunk el minden fontos tudnivalót: leírjuk, mi a növénytársítás a zöldségeskertekben, hogyan működik a növénytársítás és mire kell odafigyelnünk a veteményes beültetésénél. Azt is eláruljuk, mi a vetésforgó és a növényváltás, milyen kiskerti növény mekkora talajigénnyel, hőmérsékletigénnyel és tenyészidővel rendelkezik, hogyan hozzuk ki kertünkből a maximumot. Az illusztrációként mellékelt növénytársítás táblázat érthetően és egyszerűen összefoglalja, mit hogyan ültessünk el!

Mi a növénytársítás?

A növénytársítás egy növénytermesztési módszer, aminek az a lényege, hogy kertünkben a haszonnövények úgy kerüljenek egymás mellé, hogy az így kialakított vegyeskultúra mind a befektetett erőforrások, mind a terméshozam arányában a lehető legoptimálisabb legyen. Minden kerti növény eltérő tápanyagfelhasználással bír (egyesek rontják, mások javítják a talajt), ezért ügyelnünk kell arra, hogy a nagyobb tápanyagigényű növények ne hátráltassák egymást, ehelyett olyan növényeket kombináljuk őket, amelyek segítik egymás fejlődését. A növénytársítás fontos, hogy kihozzuk kiskertünkből a maximumot, ám ehhez ismernünk kell a növényváltás és a vetésforgó fogalmát is.

Vetésforgó

A vetésforgó egy olyan termesztési eljárás, amelynek célja, hogy megőrizzük a talaj termőképességét és megújítsuk azt, mégpedig a különböző növényfajták által. A vetésforgóban a különböző növényeknek – mivel minden fajnak más-más talajigénye van – úgy kell követniük egymást, hogy a talaj tápértéke folyamatosan visszatöltődjen, ezzel megelőzzük a talajuntságot (talajuntság az az állapot, amikor bizonyos tápanyagcsoport kiveszik a talajból, így lelassul vagy ellehetetlenedik a benne termesztett növények fejlődése).

A különböző növények, növénycsaládok eltérő mértékben használják fel a talajban lévő tápanyagokat: egyes fajták kifejezetten rontják a talajt, rengeteg tápanyagot szívnak el környezetükből, míg mások inkább javítják a talajt, mint roncsolják azt. Ezalapján a haszonnövényeket 3 csoportba soroljuk:

1. Talajzsaroló növények: maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagkészletet, ezáltal rontják az őket körülvevő föld minőségét (pl. káposztafélék).

2. Talajkímélő növények: ezek a növények, habár fejlődésükhöz tápanyagot vesznek fel, jelentős mennyiséget vissza is juttatnak a talajba (pl. salátafélék).

3. Talajjavító növények: ezek a növények inkább adnak, mint elvesznek, vagyis fejlődésük során több tápanyagot termelnek, mint amennyit működésükkel kivonnak a talajból (pl. hüvelyesek).

Egy jól kialakított vetésforgóban talajzsaroló növények nem követhetik egymást, illetve a talajkímélő és talajjavító növénycsaládok esetében is oda kell figyelnünk a helyes sorrendre, hiszen minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat. Talajzsaroló növények esetében nagyon fontos, hogy visszaadjuk a talajnak azt, amit az előző vetemény kivett belőle, így értelemszerűen a következő terménynek talajjavítónak kell lennie. A vetésforgó időtartama sem mindegy, ezesetben is megkülönböztetünk 3 csoportot: rövid (2-4 év), középhosszú (5-8 év) és hosszú (9-10 év) vetésforgó – mindez a növénycsaládtól és azok igényeitől függ.

Növényváltás

Míg a vetésforgó az egymást követő évekre vonatkozik, addig a növényváltás az egy éven belül az egymást követő vetemények meghatározását szolgálja. Minden növénynek megvan a maga tenyészideje és hőmérsékletigénye, így a kert legjobb terméshozamának céljából előre meg kell terveznünk, melyik helyen, milyen növényt milyen másik vetemény követ, miután az előző letermett. Nézzük, milyen tenyészidejű növényekkel találkozhatunk!

  • Rövid tenyészidejű növények (5-10 hét): ebbe a kategóriába azok a növények tartoznak, amelyeknek a leveleit fogyasztjuk. Ilyenek a salátafélék, a káposztafélék és néhány rövid tenyészidejű hagymaféle.
  • Közepes tenyészidejű növények (10-15 hét): ezeket a növényeket is leveleikért fogyasztjuk, ám kifejlődésükhöz több idő kell. Ilyenek a nagyobb, keményebb levelű káposztafélék.
  • Középhosszú tenyészidejű növények (15-20 hét): ebbe a kategóriába a gyökérzöldségek tartoznak, mint például a zeller, a cékla vagy a répafélék, illetve a gumós növények, például a burgonyafélék és egyes hüvelyesek.
  • Hosszú tenyészidejű növények (20 hét +): ebbe a kategóriába a 20 hetet meghaladó tenyészidejű növények tartoznak, mint a paradicsom, a paprika, a gabonanövények, például a kukorica, tökfélék és hosszú tenyészidejű hagymafélék.

Optimális hőmérsékletigény

Amellett, hogy minden növénynek megvan a maga talajigénye és tenyészideje, a megfelelő hőmérséklet is befolyásolja a kert működését: míg egyes növények vegetatív fázisban vannak, mások a reproduktív fázisban járnak. Fontos információ, hogy a növények az optimális hőmérsékleti igényükhöz képest +/- 7° eltérést képesek elviselni, különben károsodnak (ezért sem mindegy, hogy mikor és hova ültetjük el őket). A következő optimális hőmérsékleti kategóriákat különböztetjük meg:

  • 13°-os optimum: retek, torma, káposztafélék;
  • 16°-os optimum: néhány hagymaféle, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, borsó, cikória, fejes saláta, paraj, sóska, rebarbara;
  • 19°-os optimum: fokhagyma, vöröshagyma, zeller, cékla, spárga;
  • 22°-os optimum: kukorica, bab, paradicsom, sütőtök, padlizsán;
  • 25°-os optimum: uborka, tök, paprika, dinnyefélék, spárga.

Vetési csoportok

A felsorolt tenyészidő és hőmérsékletigény egyszerre befolyásolják a veteményes létesítését, éppen ezért a növényeket 3 vetési csoportba soroljuk. A következő vetési csoportok a növénytársítás meghatározó elemét alkotják:

1. Elővetemény: az elővetemények közé tartoznak a korán vethető / fagytűrő növények. Ezeknek tenyészideje rendszerint rövid, hamar, főleg zsenge korban takarítjuk be őket; ilyen növények például a talajkímélő vagy talajjavító salátafélék, zsengébb káposztafélék, libatopfélék. Ezeket az előveteményeket időben be is kell takarítani, hogy helyet adjanak a főveteménynek.

2. Fővetemény: a főveteményeket akkor vetjük el, amikor az időjárás már langyosabb, nincsen fagyveszély, rendszerint az elővetemények betakarítása után. Ezek középhosszú vagy hosszú tenyészidejű növények, a talajra gyakorolt hatásuk fajtafüggő.

3. Másodvetemény: mivel a betakarítás egy több mozzanatból álló folyamat, gyakran használjuk ki a szabadon maradt helyeket másodvetemények telepítésével. Ezek olyan növények, amik jól bírják a hőingadozást, illetve sokszor talajtakaró, talajjavító funkciót töltenek be. A másodveteményt sok kertész hagyja megfagyni, hogy tavasszal beledolgozhassa a talajba.

A növénytársítás alapjai

A növénytársítás feladata során van néhány alapelv, amelyeket minden esetben be kell tartanunk, különben a növények elszívják egymás elől a tápanyagot és bevonzzák a betegségeket, illetve a kártevőket – másszóval: a veteményes elveszíti az öngyógyító képességét. A következő aranyszabályokat mindenképp tartsuk be a növénytársítás során:

1. Ne ültessük egymás mellé vagy egymás után ugyanannak a növénycsaládnak a tagjait!

A gyakori haszonnövények sokszor genetikailag rokonságban állnak egymással, éppen ezért hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy család tagjai ugyanazokra a betegségekre, kártevőkre lehetnek érzékenyek, illetve hasonló módon és mértékben veszik fel a tápanyagokat a talajból – a növénytársítás célja, hogy ezek a növények ne hátráltassák egymást.

2. Talajzsaroló növényt talajjavító növénynek kell követnie!

Ennek a növénytársítási szabálynak nagyon egyszerű oka van: a talajzsaroló növény szinte minden hasznos tápanyagot elszív környezetéből, tehát rontja a talaj minőségét. Hogy a kárt, amit fejlődésével okoz, helyes növénytársítás alkalmazásával helyreállíthassuk, talajjavító növényre van szükség, így létrehozhatunk kertünkben egy egészséges körforgást

3. A gyomosító/gyomnevelő növényeket követő szakaszokba gyomfojtó/gyomirtó növényeket ültessünk!

Minden növény máshogy viszonyul a feltörő gyomokhoz: egyes fajták könnyen felülkerekednek rajtuk, gyors fejlődésükkel egyszerűen megfojtva fejlődésüket, más növények viszont nem tudják tartani a lépést a gyomokkal. A gyomosodáshoz való viszonyuk alapján a növénytársítás elmélete alapján a haszonnövényeket 4 csoportba osztjuk:

  • gyomosító növények: ezeknek a növényeknek a magjai elszórtan vannak jelen a talajban. A talajban maradt gyökereik és újrakelő képességük miatt a következő évben is kikelhetnek – ám ekkor ők maguk a gyomok, nem a haszonnövények.
  • gyomnevelő növények: csírázásuk lassú, ezért talajtakaró képességük is gyenge, így nem tudják megakadályozni a gyorsan fejlődő gyomok növekedését. Tipikusan ilyen zöldségek a répa és a petrezselyem, vagy a vöröshagyma.
  • gyomfojtó növények: ezek a növények már nagyobb levelekkel és sűrűbb állással rendelkeznek, ezért meggátolják a gyomok kifejlődését.
  • gyomirtó növények: ezek a növények gyorsan fejlődnek és levelesednek, ezért mellettük a gyomok nem, vagy csak nagyon nehezen rúghatnak labdába. Sokszor azért is ültetjük őket, hogy természetes módon kipusztíthassuk velük a gyomokat a talajból.

4. Rendezzük össze a hasonló magasságú/méretű, vetési idejű és tenyészidejű növényeket!

A növénytársítás során a kert könnyen kezelhetőségét is szem előtt kell tartanunk. Attól, hogy két növény hasonló paraméterekkel rendelkezik, lehet, hogy nagyszerűen megférnek egymás mellett a veteményesben. Ha egyszerre kell elvetnünk és betakarítanunk őket, ráadásul meg is könnyítjük a dolgunkat, hiszen nem kell annyi különböző feladatot észben tartanunk és a munka gyorsabban is elvégezhető.

5. Váltsák egymást a különböző gyökérmélységű növények!

A növénytársítás során nagyon fontos tényező, hogy tudjuk, milyen haszonnövénynek mekkora terjedelmű és mélységű gyökerei vannak, hiszen amit a növényből a földfelszín fölött látunk, sokszor csak „a jéghegy csúcsa”. A gyökér hosszúsága összefügg a tenyészidő hosszával (rövidebb tenyészidőhöz általában rövidebb gyökérzet dukál) és a növény talajjavító képességével (minél hosszabb egy növény gyökere, annál könnyebben áttöri az agyagos részeket, illetve levágott levelei mulccsá változva jól táplálják a sekélyen gyökerező növényeket). A rövid tenyészidejű növényeket jó köztesnek ültetni két fősor közé, hiszen a sekély gyökerek felszedése nem okoz kárt a környező palántákban sem.

A növények egymásra gyakorolt hatása

  • Kémiai hatás, avagy növénykommunikáció: a növények különféle illóolajokkal kommunikálnak egymással, így ha valamilyen kártevő megtámadja, a többiek felkészülhetnek rá, illetve különféle kémiai anyagokkal hathatnak egymás csírázására, gátolhatják a másik növény növekedését, termésének érését is.
  • Mechanikus hatás: a növények a különböző környezeti tényezők hatására (napfény, csapadék, hőmérséklet) reagálnak, így befolyásolják egymás növekedését (javítja a talajt vagy éppen beárnyékolja a másik növényt).
  • Biológiai hatás: biológiai hatás a nem növényi élőlények befolyására jöhet létre, ilyen például a beporzó rovarok általi szaporodás, vagy a hasznos földalatti élőlények (például földigiliszták) magukhoz csábítása.

Növénytársítás: a kártevők természetes elriasztása

Minden növénynek megvannak a maga kártevői, amik, ha elszaporodnak rajta, akár az egész növény, vagy a kert végét is jelentheti. Ezek ellen a kártevők ellen nem csak növényvédő szerekkel, hanem növénytársítás útján is védekezhetünk, hiszen vannak olyan növények, amelyek nem csak szimbiózisban élnek társaikkal, de azok kártevőitől is segítenek megszabadulni. Nézzünk erre néhány példát a gyakori kártevőkkel kapcsolatban!

Levéltetvek: A levéltetvek a növények nedveit szívogatva táplálkoznak. Különösen kedvelik a virágokat, a hajtáscsúcsokat és a friss leveleket, amelyek hatásukra foltosodni és torzulni kezdenek. A levéltetvek mézharmatot választanak ki, amelyek vonzzák a hagymákat, illetve elősegítik a korompenész és más gombabetegségek elterjedését. A levéltetvek mindemellett még a növényi vírusok terjedéséhez is hozzájárulnak, egyik növényről a másikra viszik azokat. A levéltetveket taszítják az olyan növények, mint: az ánizs, a borsikafű, a csalán, a dohány, a csombormenta, a fokhagyma, a gilisztaűző varádics, a gólyaorr, a kamilla, a koriander, a petúnia, a levendula, a metélőhagyma, a turbolya és a sarkantyúka – a növénytársítás megtervezése során tehát ügyeljünk arra, hogy ezek közül ültessünk néhányat a kényes növények mellé.

Hangyák: a hangyák kártétele a levéltetveknek köszönhető, amelyek számos növényben képesek kárt okozni. A hangyák védelmezik a levéltetveket, mert az általuk kiválasztott, édes mézharmat fontos táplálékuk, ám megehetik a friss hajtásokat és zavarhatják a növényeket beporzó rovarokat is. A hangyákat természetes módon elriaszthatjuk a kényes növények mellé ültetett fodormentával, gilisztaűző varádiccsal, a madársalátával és a levendulával – minden a helyes növénytársítás vonatkozása.

Takácsatka: a takácsatka a burgonyafélék és a tökfélék nagy ellensége. A takácsatka a pókfélék családjába tartozik, számtalan növény levelét és gumóját károsítva. Elszívják a növények nedveit, leveleik megsárgulnak, ennek hatására pedig elvesztik fotoszintetizáló képességüket és visszamaradnak a fejlődésben. Érdekesség, hogy a takácsatka ki nem állhatja a hagymát és a rebarbarát, így a növénytársítás során számoljunk ezzel a lehetőséggel is.

Májusi cserebogár: a májusi cserebogár imágói a fűzfafélék, a szappanfafélék, a bükkfafélék és a rózsafélék ellensége, emellett kedvelt tápláléka a más fák és a csonthéjasok, a málna vagy a szőlő leveleinek fogyasztása. A cserebogár lárvái is jelentős kártevők: gyakori probléma, hogy elrágják a kerti növények gyökereit is. A májusi cserebogár lárvái azonban messzire elkerülik a gilisztaűző varádicsot, a muskátlit, a fokhagymát és a rutát.

Burgonyabogár: mind a bogarak, mind a lárvák károsítják a burgonyaféléket, a paradicsomot, a paprikát és a padlizsánt is, éppen ezért a növénytársítás során szenteljünk nekik különösen nagy figyelmet. A burgonyabogár azokat a palántákat fogja elkerülni, amelynek közvetlen közelébe bab, hagyma, kapor, len, lóhere vagy árvacsalán van ültetve.

Növénytársítás táblázat

A növénytársítás táblázat nagy segítséget nyújthat egy veteményes elrendezésénél, főleg, ha szeretnénk minden tényezőt számításba venni: hogyan történjen a növényváltás és a vetésforgó, milyen növények jönnek ki jól egymással, milyen növénytársítás fogja a legjobb teljesítményt kihozni a növényekből. A következő növénytársítás az öngyógyító veteményesben csodákat művelhet!

Növénytársítás az öngyógyító veteményesben
Növénytársítás az öngyógyító veteményesben

Összefoglalás: mire jó a növénytársítás?

A növénytársítás egy ültetési stratégia, amellyel a legtöbbet hozhatjuk ki háztáji zöldségeskertünkből, illetve elősegítjük általa a veteményes öngyógyító képességét, hiszen, ha a megfelelő vetésforgót és növényváltást alkalmazzuk a megfelelő növénytársítás mellett, zöldségeink és fűszereink nagyon jól fogják érezni magukat kertünkben. A jó termés mellett a növénytársítás segít a kártevők vegyszermentes elriasztásában, illetve abban is, hogy a szomszédos növények a lehető legjobb hatást gyakorolhassák egymásra. A növénytársítás stratégiáját ajánljuk minden kezdő és tapasztalt kertész számára, aki szeretné létrehozni a tökéletes veteményest, vagy egy izgalmas bio kertet lédús és zsenge termésekkel.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu