AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A 20 évvel ezelőtti 2400 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, miközben az összes hazai erdő mérete ez idő alatt nőtt - írja az Infostart. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes erdeifenyő állomány 27 százaléka egészséges, míg a feketefenyőnek mindössze három százaléka. Gálhidy László a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse elmondta, hogy a klímaváltozás okozta aszályos idők és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése okozza a legnagyobb problémát a fenyőállománynak.
"Az elmúlt években az egyébként telepített feketefenyő állományok vörös színét okozó tűvörösödést gombafertőzés okozza, de a klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek megszokottak. Az európai lucfenyő állományokat károsító közönséges szú is sokkal elterjedtebb, mint korábban, Németországban, Csehországban, Franciaországban hatalmas területet pusztít el a szú" - mondta Gálhidy László.
Ódor Péter, az Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a szú. Az elsősorban Nyugat-Magyarországon tapasztalt luc állománypusztulásban is komoly szerepe volt a szú károsításnak, igaz, a kártétel nagyságához hozzájárult az is, hogy a fák ellenállóképessége csökkent a bogarakkal szemben, rosszabb a gyantatermelése a klímaváltozás miatt - emelte ki.
Magyarországon a második világháború után a pénzhiány miatt problémát jelentett a fenyőimport, így aztán fenyvesítési program indult. Másrészt a homoktalajok megkötésére is egyebek mellett a fenyőt használták. Ezek a nem őshonos fafajok kitettek az erdőtüzeknek is, főleg az elmúlt száz évben többek között az Alföldön telepített ültetvények rendkívül gyúlékonyak, nagyobb eséllyel gyulladhatnak ki - tette hozzá Gálhidy László.