2021. május 6. csütörtök Ivett, Frida

Hírek - Növény

Riasztó kilátások: ezek a közkedvelt növények évtizedeken belül kipusztulhatnak

Kávébab, kakaóbab, avokádó és banán. Mi a közös bennük? Közkedvelt növények, amiket óriási mennyiségben termeszt az emberiség, és mindegyikre egyre csak nő a kereslet. És különböző, de leginkább a klímaváltozással összefüggésben levő okok miatt a következő évtizedekben mindegyik eltűnhet a Föld színéről.
 
 

A Földről, történelme során, számtalan növény- és állatfaj kihalt már, ezek többsége öt nagy természeti katasztrófának köszönhetően tűnt el a bolygó felszínéről. A tudomány jelen állása szerint – vagyis 10-ből 7 biológus úgy véli – a világ a hatodik nagy kihalási hullám küszöbén van. Jelenleg is több olyan növényfaj van, amelyet a klímaváltozásból és egyéb körülményekből fakadóan a totális kipusztulás fenyeget. Ezek a növények ugyanis nagyon függnek olyan környezeti tényezőktől, mint a hőmérséklet, a víz és a tengerszint feletti magasság, és elég, ha ezek közül bármelyikben beáll valami zavar, a növény gyengén fog fejlődni, vagy egyáltalán életben sem marad, írta meg Henner Townlove a Medium oldalán.

A klímaváltozás komoly probléma, amire mihamarabb megoldást kell találni. A Föld ugyanis egyre melegebb és melegebb lesz, ami pedig közvetve és közvetlenül is hatással lehet bizonyos érzékenyebb növényfajokra, amelyek csak bizonyos területeken teremnek meg. Van ugyanis négy olyan növényfaj, amely – hacsak az emberiség nem tesz hathatós erőfeszítéseket a megőrzésükre – a következő évtizedekben végleg eltűnhet a Földről. Ez a négy növényfaj nem más, mint a kávébab, a kakaóbab, az avokádó és a banán.

Kávébab

Az emberiség elképesztő mennyiségű kávét fogyaszt, többnyire azért, hogy ébren maradjon és oda tudjon figyelni a munkájára. A kávéfogyasztással összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegedségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór csökkenésével. A probléma ott van, hogy a kávébabot nagyon nehéz termeszteni. Két fő változata létezik, az erősebb, keserűbb és magasabb koffeintartalmú Robusta és az enyhébb, édeskésebb ízű Arabica, amelynek a koffeintartalma is aranyosabb. Ez utóbbi a keresettebb, viszont ez az érzékenyebb a környezeti változásokra. Az Arabica ugyanis csak 18-21 Celsius-fok között terem megfelelően, emellett rengeteg vízre van szüksége, valamint egy három hónapos száraz időszakra, ami alatt virágokat és termést hoz. Ezekből a tényezőkből kifolyólag az Arabica csak a tengerszint feletti 1000 és 2000 méter közötti magasságban él meg, az északi félteke 25., valamint a déli félteke 30. szélességi foka között. A klímaváltozással azonban minden megváltozik, nemcsak a hőmérséklet, de az esős és száraz időszakok hossza és rendszeressége is. A tudósok már most azt jósolják, hogy 2050-re a klímaváltozásból kifolyólag a világ Arabica-termelése a felére fog visszaesni. Az átlaghőmérséklet emelkedése ráadásul teret nyit a különféle gombás megbetegedések megjelenésének és elterjedésének is. A kávétermesztők mindent megpróbálnak, hogy életben tartsák a növényeket, de egyelőre vesztésre állnak a harcban.

Kakaóbab

A csokoládé gazdag antioxidánsokban, és azt mondják, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint javítja az agyműködést. A csokoládé alapanyaga viszont a kakaóbab, amelynek a kávébabhoz hasonlóan igen érzékeny növény. Az Egyenlítő környékén él csak meg, körülbelül az északi szélesség 20. és a déli szélesség 20. foka körül. Emellett speciális környezeti körülményeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy rendesen nőjön és teremjen. Ezek közé tartozik a meglehetősen magas hőmérséklet, de 30-32 Celsius-foknál melegebb, és a 18-21 Celsius-foknál hűvösebb időt már nem szereti. Az emelkedő átlaghőmérséklet nem az egyetlen tényező, ami közvetlenül hatással van ezekre a növényekre, a csapadék hiánya szintén károsan befolyásolja a növekedését. A kakaóbab ugyanis nagyon érzékeny a nedvességhiányra és a talaj vízhiányára, de azt is igényli, hogy magasabb fák legyenek körülötte, amelyek árnyékot nyújtanak neki, valamint védelmet a széltől. A növény a túl sok esőt sem szereti, a Dél-Amerikában egyre gyakrabban elhúzódó esős évszakok pedig kedveznek a kakaóbabot támadó különféle gombás megbetegedéseknek, amelyek Közép-Amerikában már megtizedelték a kakaóbab-ültetvényeket. Jelenleg Nyugat-Afrika termeli a világ kakaóbab-szükségletének több mint felét, ám ezt a területet meg egyre komolyabb szárazságok fenyegetik. A legpesszimistább jóslatok szerint 2050-re jóval kevesebb kakaóbab – és ezáltal csokoládé – lesz a Földön. Azonban még nincs minden veszve, a világon több helyen is megpróbálnak a környezeti hatásoknak ellenállóbb kakaóbab-fajtákat nemesíteni.

Avokádó

Az avokádót Közép-Amerika őslakói eredetileg āhuacatl-nak hívták, ami herét jelent, ebből aztán a spanyolok aguacate-t csináltak, amit aztán az angolok torzítottak a jelenlegi formájába. A növény jelenleg egyszerre az egyik legnépszerűbb és a legvitatottabb élelmiszerek egyike. Úgy tartják, hogy az avokádóban található egyszeresen telítetlen zsírsavak csökkentik a rossz koleszterint, miközben növelik a jókat. Az avokádó iránti kereslet az 1990-es években ugrott meg, és azóta is meredeken emelkedik. Csakhogy ennek a „szupergyümölcsnek” komoly ára van. Mint az előző két veszélyeztetett növényfajt, ezt is elég körülményes termeszteni, leginkább az óriási vízigénye miatt. Chilében egyes települések ténylegesen is elvesztették a folyóvizeiket, miután elterelték azokat, hogy az ország avokádóültetvényeit öntözzék velük. Számítások szerint egy kiló avokádó megtermeléséhez több mint ezer liter vízre van szükség. A növény emellett a stabil, 15-29 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szereti, ebben az intervallumban terem tökéletesen, bár az ültetvények, telepítésük után akár a -2 Celsius-fokos hideget is kibírják. A klímaváltozás azonban az avokádótermelést is veszélybe sodorta, a felmelegedés ugyanis nagyban lecsökkentette az ültetvények vízutánpótlását. A szakemberek szerint Mexikó átlaghőmérséklete mintegy 3 Celsius fokkal lesz melegebb 2060-ra a klímaváltozás miatt. Kaliforniában a tartós szárazságok egyre többször okoznak tüzeket, amelyek – egyebek mellett – az állam vízellátottságát is csökkentik, aminek a szőlészek és az avokádótermelők isszák meg a levét. Az avokádó iránti folyamatos és egyre növekvő igény felelős a masszív erdőirtásokért Mexikó középső részén, ami tovább súlyosbítja a klímaváltozást és annak hatásait.

Banán

A monokultúrás növénytermesztés az, amikor egy adott területen csak egyféle növényt termesztünk. A káliumban gazdag banán esetében azonban ez annyiban pikánsabb, hogy a banánültetvényeken a fák technikailag nem egymás utódai, hanem ugyanabból a genetikai alkotóelemekből állnak, azaz egymás klónjai. Akár azt is lehetne mondani, hogy minden banán ugyanaz a banán. Amikor a termelő egy új banánfát akar, levág egy darabot egy másik szárából, és azt a földbe dugja. Ebből kinő egy új banánfa, a levágott rész pedig regenerálja magát. A banánok pedig mind a Cavendish fajtából származnak, ez a változat ugyanis annyira egyeduralkodó a piacon, hogy a boltokban csak ezt lehet megtalálni. És még ha az ember ki is menne egy banánültetvényre, ott is csak Cavendish banánokat találhat. A banánfák között olyan kicsi a genetikai eltérés, hogy ha egy gombás megbetegedés megtámadja és elpusztítja az egyik növényt, akkor az jó eséllyel a teljes ültetvényt tönkre fogja tenni. A Cavendish előtt a Gros Michel volt a legnépszerűbb banánfajta, de az 1950-es években a Fusarium oxysporum gomba által okozott Panama-betegség (Tropical Race 1 - TR1) szinte teljesen kipusztította. A Cavendish viszont immunis volt erre a betegségre. Mostanáig. Ugyanis Délkelet-Ázsiában felbukkant a betegség új változata, a TR4-es törzs, ami ellen már a Cavendish-nek sincs védettsége. A borúlátó jóslatok szerint már csak idő kérdése, hogy ez az új betegség mikor éri el a dél-amerikai ültetvényeket. A banánfákat a fentebbi növényekkel ellentétben nem érinti hátrányosan a hőmérséklet növekedése, épp ellenkezőleg, egy kifejezetten melegkedvelő növényről beszélünk. A banánra az igazi veszélyt a Panama-betegség új törzse jelenti, amely könnyen pontot tehet a gyümölcs diadalmenetének végére. A jó hír azonban az, hogy a Fülöp-szigeteken a biológusok már létrehoztak egy olyan Cavendish-változatot, ami ellenáll a vírusnak. A rossz hír pedig az, hogy egyelőre nem érdekli a termelőket, mert a mostani változatnál foltosabbak, és esztétikailag kevésbé tetszetősek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu