2018. május 24. csütörtök Eszter, Eliza

Hírek - Növény

Számolt az AKI: milliárdokba kerülne az öntözés

180 oldalas tanulmányt készített az Agrárgazdasági Kutató Intézet az öntözés fejlesztéséről. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területen mennyibe kerülne a beruházás, ha megvalósulna. Hatalmas számok jöttek ki.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A tanulmány készítői minden fontos kultúrában számba vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Eszerint az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken viszont mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető az öntözött rész. A teljes szántóterületet tekintve elméletben egy millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg zöldségfélék esetén bő 18 ezer hektárról, gyümölcsösök esetén pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.

 

A kutatók leszögezték, hogy valójában csak ott gazdaságos az öntözés (vetésforgó és 1×1 kilométeres egységre vetítve), ahol az öntözhető területek jó talajtani és kedvező domborzati adottságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a legjobb földminőségű löszhátakra (Békés-Csanádi-, Hajdúsági-, Mezőföldi- és Észak-Bácskai-löszhát).

Mi vár a magyar agráriumra 2018-ban és azután? Milyen kihívást jelenthet a magyar húsiparban az afrikai sertéspestis? Mennyi támogatást fizetnek ki a Vidékfejlesztési Programban? Mire számíthat a szójaágazat 2018-ban? Mit tartogat a gabona-és takarmánypiac számára az idei év? Ha választ akar kapni a hazai agrárium legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseire, regisztráljon a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.

Ezekről az országrészekről van szó:

Ha valamennyi, apró pontocskával jelölt részen megvalósulna a beruházás, akkor az az árukukorica esetében 213–249, a búza esetében 108–124 milliárd forintba kerülne. Hatására az árukukorica össztermése 1,4 millió tonnával, a búzáé 0,4 millió tonnával bővülne. A kutatók kiszámolták a beruházás 10 éves megtérülési időszakára eső többletjövedelmet is kultúránként. Míg szántóföldi növények esetén egy hektárra vetítve hektáronként "csak" 203–263 ezer forintos többletjövedelmet generálna az öntözés, addig a zöldségnövények esetében elérné az 5,4-5,5 millió forintos pluszbevételt is. Természetesen kultúránként nagyon másként alakulnak a számok. A csemegekukorica hektáronként 1,2 millió forintos többletbevétellel hálálja meg a ráfordítást, a szója azonban képtelen ledolgozni a beruházási költséget 10 év alatt, és hektáronként 140 ezer forintos mínuszt produkál. A paradicsom ellenben 36 millió forint extrajövedelmet is képes hozni az öntözés hatására.

Részletesen itt követhető a beruházás megtérülése, az utolsó két oszlopot érdemes nézni (NPV= nettó jelenérték):

Ha pedig a reálisan – azaz az elérhető vízkészleteket figyelembe véve  megvalósítható, és egyben várhatóan megtérülő beruházás által érintett területekkel számolunk, akkor ez a kép rajzolódik ki:

A részletes tanulmány ezen a linken érhető el.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu