2021. október 28. csütörtök Simon, Szimonetta

Hírek - Növény

Zseniális: ki nem találnád, miből készítenek talajjavítót az ausztrál kutatók

Óriási dobásra készülnek az ausztrál kutatók: azt vizsgálják, hogyan lehetne a vízi cianobaktériumok (ismertebb nevükön kékmoszatok) biomasszájából fenntartható, szerves nitrogén műtrágyát gyártani. Ez a talajjavító ugyanis ideális megoldás lehet a kémiai műtrágyáktól függő, leromlott állapotú területek talajainak feljavítására.
 
 

A Flinders Egyetem kutatója, Kirsten Heimann docens szerint a talajok nagy része eléggé rossz állapotban van, és egyre kevésbé termékeny. A kutató szerint ez komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára, és arra sarkallja, hogy azt kutassa, hogyan lehet elegendő, megfelelő minőségű élelmiszert előállítani a folyamatosan növekvő lakosság élelmezésére. Kirten Heimann szerint a helyzetet tovább súlyosbítja a növénytermesztést fenyegető éghajlati instabilitás – írta meg a Future Farming.

Az ausztrál, amerikai és európai kutatók ezért most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne bio-talajjavítót csinálni gyorsan növő, Tolypothrix nevű édesvízi cianobaktériumból, ami képes arra, hogy megkösse a nitrogént a levegőben, ezáltal pedig szükségtelenné tenné a további nitrogénalapú műtrágyázást. Ennek a biomasszának az előállítása viszont kifejezetten olcsó lenne az egyéb alternatív, mikroalga- és makroalgás biotrágyákhoz képest. A Chemosphere folyóiratban a közelmúltban megjelent tanulmányban Dr. Heimann, ausztrál, amerikai és spanyol munkatársaival azt vizsgálták, hogy a Tolypothrix-termelés hogyan lehet fenntartható megoldás a biológiai talajjavításra. A kutatók szerint a kékmoszatból készült talajjavító biogázzal vagy spirulina-szerű táplálékporral kombinálva erős gazdasági megtérülést ígér a gazdálkodó közösségekben.

Az ausztrál talajok, különösen Nyugat-Ausztrália szélső búzaövezetében, szerkezetileg nagyon rossz állapotban vannak ezt pedig szintetikus műtrágyák alkalmazásával nem lehet leküzdeni – jelentette ki Dr. Heimann, a Flinders Egyetem Tengerészeti Biotermékek Fejlesztési Központjának dél-ausztráliai munkatársa. A szakember beszélt arról is, hogy a talajszerkezet javítása érdekében a szerves szénvegyületek alkalmazásával vissza kell állítani a talaj képességét az egészséges talajélet fenntartására, és javítani kell a talaj tápanyag- és vízmegtartó képességét.

A kutatók szerint a termőföldeken található, tavakban előállított cianobaktérium-biomassza átalakítása a megújuló nitrogénben gazdag műtrágyák fő, azonnal kéznél levő forrását jelentené, és hozzájárulna a vegyi műtrágya előállításából és szállításából származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A szakemberek megállapították, hogy a nem mérgező kékmoszatokat édesvízben, sőt enyhén sós vagy ipari szennyvizekben, például széntüzelésű erőművekben is lehet termeszteni. A bioüzemanyag megkötése pedig felhasználható lenne a termelési költségek ellensúlyozására is. A cianobaktériumok felhasználását a növénytermesztésben a brazilok is kutatják, az Agrárszektor az ő eredményeikről is be számolt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2021

    Agrártámogatási reform, pénzözön a vidékfejlesztésben, világpiaci árrobbanás, forradalmi agrárinnovációk, precíziós gazdálkodás, digitalizáció. 2 nap, 10+ órányi szakmai program, 70+ előadó