Kínában  a hozamok kis javulása mellett a gabonatermelés nagyjából állandó szintet tart. Az állami tartalékok lassacskán ürülnek ki, ezért a készletek még mindig jelentősek, írja az USDA legutóbbi jelentésében. Tavaly októberben Peking kimondta: takarmány-alapanyagból önellátóvá vált az ország, és a jövőben is az kíván maradni. Ehhez 110 millió hekáron akarja tartani a gabonafélék termőterületét, ami legalább 600 millió tonna gabona termelését teszi lehetővé. 2022-re szűk 67 millió hektáron intenzív gazdálkodást kívánnak folytatni. A stratégiai célkitűzés szerint a normál búza mellett az alacsony gluténtartalmú fajták, a kiváló minőségű rizs, a siló- és étkezési kukorica, valamint a magas olaj-, illetve fehérjetartalmú szója kifejlesztése is prioritást élvez.

A 2019/20-as gazdasági évben Kína egy százalékkal kevesebb (-5 millió tonna) takarmány-alapanyaggal rendelkezik, mint az előző évben. A takarmány iránti igényt azonban jelentősen csökkenti az, hogy a korábbi sertésállomány felét elveszítette az ország az afrikai sertéspestis miatt.

az USDA szerint. Ezért a megmaradt állományokban minden erejükkel fokozzák a kibocsátást a termelők, ennek legegyszerűbb módja, hogy súlyosabb sertésekkel jelennek meg a vágóhidakon. Elemzők a sertésállomány gyors növekedésére számítanak 2020-ban. Addigis a többi állattenyésztési ágazat többletteljesítménye hajtja a takarmánypiacot. A brojlercsirkétől kezdve a tojáson és halon át a tejig minden fehérjeforrásból nagyobb szükség van most Kínában. A leglendületesebben a csirkeelőállítás tudott felfutni: egy év alatt 15,5 százalékkkal nőtt a kibocsátás.

Ha a többi ágazatot is hozzávessszük, akkor összességében alig csökkent Kína takarmányigénye. Peking egyébként támogatott felvásárlási árakon keresztül ösztönzi a gabonatermelést. A fő búzatermő régiókban az ún. harmadosztályú búza minimumárát tonnánként 95 ezer forintban határozta meg. Ez messze meghaladja a világpiaci árakat, és azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat központi tartalékot képezzen a stratégiai gabonából.