Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
A kormány, figyelemmel a felszín alatti vízkészletek fenntartható használatának és védelmének kiemelt fontosságára, a klímaváltozás és az emberi tevékenységek által okozott terhelésekre, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek kijelölésével és szabályozásával segíti elő a környezeti értékek hosszú távú megőrzését és a vízhasználatok gazdasági és ökológiai érdekekkel összhangban történő kezelését – fogalmaz a csütörtök este megjelent közlönyben feltűnt jogszabály.
A rendelet szövege hozzáteszi: a szabályozás megalkotásával a kormány célja a vízbázisok fenntarthatóságának biztosítása és az ivóvízkészletek védelme a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben, miközben támogatja a vízhasználatok összehangolását a környezeti és gazdasági igényekkel.
Speciális szabályok lépnek életbe
A rendelet meghatározza a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzeteket, valamint a monitoring-, engedélyezési és ellenőrzési feladatok hatékony ellátását, továbbá előmozdítja a fenntartható vízhasználatokkal kapcsolatos célok megvalósítását, és megteremti a lehetőséget a vízügyi és vízvédelmi hatóságok számára a szükséges intézkedések végrehajtására – áll a rendelet szövegében. A rendeletben foglalt szabályokat a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben tervezett és folytatott vízhasználatokra kell alkalmazni.
A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben – a háztartási kutakat kivéve – valamennyi felszín alatti vízkivétel céljából létesült vízilétesítmény a víz mennyiségének mérését biztosító folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető.
A kormányhivatal hagyja jóvá
A jogszabály kitér arra is, hogy a monitoringrendszerre vonatkozó monitoringtervet a termelőkút létesítését megelőzően jóváhagyás céljából az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal részére kell benyújtani.
A monitoringtervben a vízkivétel utánpótlódási területén belül legalább három, az igénybe vett vízadóra szűrőzött kút létesítésére kell javaslatot tenni. A vízkivétel utánpótlódási területén belül az igénybe vett vízadóra szűrőzött és érvényes üzemeltetésre jogosító vízjogi engedéllyel rendelkező monitoringkúttal az új kút létesítése kiváltható.
Hatalmas változás jön itthon: így mentenék meg a kiszáradó tájat
A monitoringterv tartalmának minimumkövetelményei között szerepel a rendszer létesítményeinek bemutatása, a vizsgált paraméterek köre, valamint a vizsgálati gyakoriság, illetve a mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana és az így nyert adatok nyilvántartásának és feldolgozásának rendje is.
Kétévente felülvizsgálják
A vízügyi igazgatási szerv a vízkészletek változásának nyomon követése érdekében értékeli a monitoringrendszer adatait, állapotértékelést készít, és kétévente meghatározza az adott vízkivételnek tulajdonítható süllyedési trend mértékét.
Ha a süllyedés mértéke túllépi a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv kidolgozott szempontrendszere alapján meghatározott értéket − jelzéssel él a vízügyi és vízvédelmi hatóság irányába az érintett üzemeltetésre jogosító vízjogi engedély felülvizsgálata érdekében.
A jogszabály előírja azt is, hogy a vízügyi és vízvédelmi hatóság a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében többek közt a vagyonkezelő hozzájáruló nyilatkozatát figyelembe véve állapotértékelésen alapuló, üzemeltetésre jogosító engedélyt ad ki, amelyben az engedélyezett vízhasználat nem haladhatja meg az évi 40 ezer köbmétert.
