Sokan nem ismerik a szabályokat: csak így vezethetsz traktort a magyar utakon
Aratás idején mintha minden második jármű traktor vagy kombájn lenne a közutakon.
Szedlák Levente vagyok, 2019 ősze óta az Agrárszektor újságírója. Valamennyi fő témakörbe beleártottam már magam, de a legszívesebben régi és új gépekről, drónokról, robotokról és agrárgépészeti innovációkról írok.
Aratás idején mintha minden második jármű traktor vagy kombájn lenne a közutakon.
A tavalyi évhez képest jócskán nőtt a szója vetésterülete, kérdés azonban, hogy bejönnek-e a termelők várakozásai.
Tavaly a drága takarmány, az aszály miatt bajba került az ágazat, idén azonban biztatóbbak a kilátások.
A gépbemutató jól sikerült, az érdeklődők kipróbálhatták a gépeket is, az élményprogramokra az eső miatt nem kerülhetett sor.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Egyre nagyobb a magyar gazdák érdeklődése a precíziós munkavégzést lehetővé tevő gépek iránt.
Kifejezetten biztató képet mutatnak a magyar napraforgó-állományok, csak ne lennének olyan alacsonyak a felvásárlási árak.
Egyre népszerűbbek Magyarországon a nem hagyományos kenyérgabonából készült lisztek, illetve az ezekből sütött pékáruk.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A Magyarországon megtermelt mézontófű döntő többsége még mindig Nyugat-Európába kerül.
Több mint tizedével csökkent a kukorica termőterülete 2023-ban, ennek visszaszerzéséhez szükség lenne egy jó évre.
A szakemberek szerint a következő időszakban a növényvédelem, a precíziós eszközök és az automatizáció terén várhatóak nagyobb változások.
Hiába ígérkezik a tavalyinál jobbnak, rengeteg még a kérdőjel az idei almatermés körül.
Hiába nőtt a szamóca termőterülete hazánkban, a hazai igények közel felét importból kell kielégíteni.
Európában és Magyarországon is stabilan az öt legnépszerűbb zöldség között található a sárgarépa.
Bár a legtöbben még mindig a hagyományos, jól bejáratott ízeket kedvelik, egyre népszerűbbek a bogyós gyümölcsökből készült pálinkák.
Egymillió hektár fölé nőtt az őszi búza vetésterülete Magyarországon, míg a kukoricáé jelentősen csökkent.
Ha továbbra is kedvező marad az időjárás, akár még rekordtermés is születhet őszi árpából.
Az elmúlt évek kihívásai jelentős mértékben átalakították a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásait.
Hamarosan a sertéspestis miatt elrendelt korlátozásoktól mentessé válhat Csanád-Csongrád vármegye.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő pályázatok komoly beruházásokra adnak lehetőséget az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
A szektor turisztikai ága folyamatosan erősödik, új tevékenységek jöttek létre és lettek hamar népszerűek.
Az elmúlt években jelentős változások, illetve folyamatok mentek végbe a magyar mezőgazdaságban az éghajlatváltozás, a növényvédőszer-kivonások, és a politikai tényezők tekintetében is.
A Soós Tészta Kft. több mint 40 éve nyújt kiváló minőségű tésztákat a vásárlók számára, és a KMÉ-védjegyet 26 termékük kapta meg.
Az őszi kalászosok gyomirtásának időzítése és hatékonysága döntő szerepet játszik a termésbiztonság szempontjából, mivel a téli hónapok során jelentős változások történhetnek a gyomnövények növekedésében.
Nincs termelő, aki az utóbbi 3-5 évben ne szembesült volna az ultraibolya sugárzás következtében fellépő károkkal, ami évről évre nagyobb problémákat okoz a termelésben.