A 2022/2023-as tél, már ha lehet így nevezni a november végétől február végéig tartó időszakot, már-már arcpirítóan enyhe volt. Nem volt részünk komolyabb hidegekben, sem pedig nagyobb havazásban, amely után megmarad a hótakaró a földeken. Emiatt azonban a kártevők is jobban átteleltek, mi több, januárban és februárban az ország több pontjáról is érkeztek jelentések, beszámolók a kirügyező gyümölcsfákról. Tavasszal azonban visszatértek a hidegek, a fagyos éjszakák pedig már most rendkívüli károkat okoztak a kertekben, gyümölcsösökben.

Bár a tavalyi évben a nagyobb tavaszi fagyok végül elkerülték a gyümölcsösöket, idén inkább a 2021-es évhez hasonló helyzet állt elő, amikor a hirtelen lehűlések és fagyos napok hatására a gyümölcstermés jó része odalett. Az már most látszik, hogy a korai érésű kajszira nagyjából keresztet vethetünk, de a közepes és késői érésűeknél még van remény. Az Agrárszektor által megkérdezett termelők szerint azonban minden azon múlik, hogy a következő napokban, hetekben lesznek-e még újabb fagyok. 

Kész, vége: ezek a magyar gazdák már biztosan búcsúzhatnak az idei terméstől

Idén is brutális károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai sárgabarack-ültetvényekben.

Némi megkönnyebbülés lehet a gyümölcstermesztőknek és a kertészeknek, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint komolyabb fagyoktól már nem kell tartani. De mi várható a következő időszakban? Melyek azok a munkák és feladatok, amelyeket minél előbb és mindenképpen el kell végezni a kertekben, gyümölcsösökben? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a kertész Megyeri Szabolcsot.

Hogyan hatott az enyhe tél a kártevők áttelelésére és a növényekre?

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy most hozzá kell szokni ahhoz, hogy a klímaváltozás kapcsán nagyon enyhe telek vannak, ez pedig több szempontból sem jó. Egyrészt, mivel Magyarországon kijjebb tolódott a fagyhatár, jobban áttelelnek a kártevők. A tartós hidegek híján pedig nem fagynak meg, nem pusztulnak el, így tavasszal nagyobb számban fognak megjelenni, ilyenek például a lótetű vagy a poloskák. Ez már most is nagy probléma - szögezte le a szakember.

Ezek a melegebb, hómentes telek azért sem jók - mutatott rá Megyeri Szabolcs, mert a hazai növények igénylik a hideghatást: fontos nekik, hogy télen lehűljön az idő, és mélynyugalmi állapotba kerüljenek. Mint ismeretes, a növények ideális esetben november végétől megközelítőleg január közepéig mélynyugalmi állapotban vannak, ilyenkor teljesen megáll a nedvkeringés bennük. Januártól ennek a helyét veszi át egy kényszernyugalmi állapot, aminél - melegebb idő esetén - megkezdődik a felébredés. Ha ez már január-február során megtörténik, az azzal a veszéllyel járhat, hogy a növények elkezdenek rügyezni, vagy hajtani, ám a visszatérő hidegek hatására megfáznak, vagy elfagynak.

A szakember beszélt arról is, hogy ez az az időszak, amikor minél előbb be kell fejezni a tavaszi metszéseket, szükség esetén pedig meg kell tenni a fagyvédelmi óvintézkedéseket is. A károsítók kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy lemosó permetezést már csinált, de egyelőre még nem nagyon találkozott kártevőkkel a kertben.

Kora tavasszal a legnagyobb problémát nem a kártevők és kórokozók jelentik, hanem a tavaszi fagyok. Ezek pedig sokkal nagyobb problémává nőtték ki magukat, mint évekkel korábban. A növények ugyanis jellemzően nem télen szenvednek fagykárt, hanem márciusban-áprilisban

- emelte ki Megyeri Szabolcs.

A kertész kiemelte, hogy a tavaszi fagyoknak két fajtája van, a szállított és a sugárzó fagy. Ez utóbbiak akkor alakulnak ki, amikor hajnalban lecsökken a hőmérséklet, ám a jó hír, hogy ezek ellen lehet védekezni öntözéssel vagy füstöléssel. A szállított fagyok esetében, amelyek a gyümölcsfákat is letarolták, azonban nem lehet mit tenni.

Milyen teendők vannak most a kertekben?

Az már most látszik, hogy melyek azok a növények, amelyek nem maradtak meg. Ezeket el kell távolítani a kertből, és a helyükre lehet mást ültetni. Azt is lehetne mondani, hogy a pótlások, ültetések időszaka ez - mondta Megyeri Szabolcs, hozzátéve, hogy most lehet ültetni fákat, gyümölcsfákat és bogyós gyümölcsöket is. A szakember szerint arra kell biztatni az embereket, hogy minél többen termesszenek málnát, szamócát, szedret, ribizlit a kertjükben, mivel ezek kereskedelmi célú termesztése egyre inkább visszaszorulóban van Magyarországon. Éppen ezért fontos, hogy a kertbarátok azt tudják mondani, hogy otthon ők azért még csinálják - mutatott rá a kertész.