Noha 2023. februárjában még 27%-kal voltak magasabbak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel korábban, a drágulás üteme már 4,6 százalékponttal lassabb volt a januárinál. Mi több, 34%-kal kevesebb volt a szeptemberi 61%-os tetőzéshez képest, amint azt korábban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból is megtudhattuk. Azt azonban nem árt tudni, hogy milyen események, folyamatok vezettek az árak csökkenéséhez, ez meddig tarthat, és hogy mit is jelenthetnek ezek a mezőgazdaság egyes ágazatai számára. Az Agrárszektor a válaszokért megkereste Héjja Csabát, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzőjét.

A szakember elmondta, hogy a mezőgazdasági árak főként azért kezdtek el csökkenni, mert már nemzetközi szinten is csökken a mezőgazdasági termékek, elsősorban a gabonafélék ára. Leginkább amiatt, mert a nemzetközi piacokon sokat enyhültek az ellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmak, amelyek az orosz-ukrán háború miatt jelentkeztek. A koronavírus-világjárvány nyomán már 2021-ben markánsan emelkedni kezdtek a terményárak, de a gabonapiacon kulcsszereplő Oroszország és Ukrajna háborúja miatt nagy volt a kockázata annak, hogy jelentősen csökkenhet a két ország exportja, és egyes térségek nem tudnak gabonát, olajos magvakat importálni tőlük.

De azáltal, hogy megnyíltak szállítási útvonalak, alkalmazkodni tudott a világ terménykereskedelme. Ez megnyugtatta a piacokat, mint ahogyan az is, hogy 2023-ra nagyobb termésmennyiségeket jósolnak. A most látott tőzsdei árak alacsonyabbak az egy évvel ezelőttieknél, de még így is 30-50%-kal magasabbak, mint 2021-ben voltak

- magyarázta Héjja Csaba.

Miért most kezdtek el csökkenni az árak?

A szakember úgy fogalmazott, hogy a KSH mezőgazdasági termelői árindexét vizsgálva az látható, hogy a drágulás üteme már korábban, 2022. októberében megállt, amikor is 161%-on tetőzött a mutató értéke, azóta pedig csökken. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy ténylegesen olcsóbbak lettek - elsősorban a növénytermesztési - termékek, másrészt pedig annak is, hogy az egy évvel ezelőtti árak, amelyekhez a 2023-as év első hónapjaiban mérteket hasonlítjuk, magasabbak voltak - ismertette Héjja Csaba. Emellett 2022 év végére érezhetően csökkent a fogyasztás, elsősorban a magas árak miatt visszaesett az élelmiszerboltok forgalma, ez pedig idővel a mezőgazdasági árakon is érezteti a hatását.

Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor azt lehet mondani, hogy ha a korábbinál kevesebb kenyér fogy a boltokban, úgy idővel emiatt csökkenhet a búza ára

- mutatott rá Héjja Csaba.

Nem igazán lehet megmondani, meddig lesz ez így

A szenior elemző szerint nehéz arra becslést adni, hogy hol állhat meg az árak csökkenése, hiszen az elmúlt évek pont azt mutatták meg, hogy nagyon rövid időn, akár napokon, heteken belül sokat változhatnak az árak. Az árak alakulásában az is közrejátszik, hogy alacsonyabb az előállítás költségszintje is: az olaj, a gáz, a műtrágya olcsóbb, mint tavaly, tehát a gabonafélék, olajos magvak termesztése is kevesebbe fog kerülni. Ahogy Héjja Csaba fogalmazott,

összeségében az új árszintek még kialakulóban vannak, de a jelenleginél rövid távon vélhetően nem lesznek markánsan alacsonyabbak. Természetesen ezt az időjárás megváltoztathatja, amennyiben például egy aszály hatására csökken a termésmennyiség.

Milyen folyamatok játszódnak le a növénytermesztésben és az állattenyésztésben?

A szakember elmondta, hogy növénytermesztésben a fentebb kifejtettek miatt tehát olcsóbb lett a termesztés, és egyelőre jobbak a terméskilátások. Rövid távon látható némi fogyasztásvisszaesés, így a piaci szereplők (a meghatározó kereskedők) magas kínálati szintre készülnek, ami már most lefelé mozdította az árakat. Az őszi kalászosok jó állapotban vannak, és úgy általában jók a terméskilátások, azonban egy jó termésátlag is kell ahhoz, hogy megfelelő jövedelem keletkezzen idén a gazdáknál. Utóbbi alapvetően globális szinten igaz, lokálisan ugyanis magas a kockázata annak, hogy súlyos aszályok lehetnek egy-egy térségben, ami komoly terméskiesést okozhat - tudatta Héjja Csaba.

Sok magyar gazda fordít hátat ennek a növénynek: pedig óriási biznisz lehet idén

Bár a repce vetésterülete komolyan csökkent tavaly óta, az idei állományok igen biztató képet mutatnak.

A szenior elemző beszélt arról is, hogy az állattenyésztésben jellemzően már alacsonyabb a kínálat, Európa-szerte kevesebb állatot vágtak, ami magasan tartja az árakat. Ennek hátterében az áll, hogy télen a magas energia- és takarmányköltségek miatt sokan kevesebb hízóállat tartását vállalták. Azonban a legfontosabb költségelem, a takarmány ára a terményárak esését követve hamarosan csökkenésnek indulhat, ennek nyomán pedig mérséklődhetnek az élőállat-árak.

A tejpiacon nő a kínálat, csökken a kereslet. Ezért az árak európai szinten már alacsonyabbak, így a nyerstej és tejtermékek már kevesebbe kerülnek a boltokban is, mint korábban, persze ez jóval magasabb, mint a korábbi években megszokott színvonal. Ami a piacokon esetleg további változásokat idézhet elő, az az, ha járványszerűen megjelennek egyes állatbetegségek

- figyelmeztetett Héjja Csaba.