A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Az újonnan épült Shouguang környéki üvegházakban az intelligens berendezések elterjedtsége már meghaladja a 85%-ot.
Mostanra már nemcsak a szaktanácsadóknak, de a gazdáknak is napi szinten foglalkozniuk kell a digitális megoldásokkal.
Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják.
A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a dróntechnológia ma már nemcsak versenyelőny, hanem egyre inkább alap szükséglet a magyar agráriumban.
Rendkívüli mértékben felgyorsult a mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlődése, amiből a teljes magyar mezőgazdaság is profitálhat.
Ma már nem lehet úgy termelni, mint évtizedekkel ezelőtt, és ez sok termelőnek okozhat gondot.
A fejlődéséhez nemcsak támogatásokra, hanem hosszú távú stratégiára, együttműködésre és erősebb országimázsra is szükség van az élelmiszeriparban.
Óriási előny lenne az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek releváns és megbízható adatokkal történő összekapcsolása.
A modern gépek és technológiák elengedhetetlenné váltak a mezőgazdaságban, de az emberekre is ugyanakkora szükség van.
Izraelben a mezőgazdaság vízigényének már több mint felét megtisztított, visszaforgatott szennyvízből fedezik.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke részletesen kifejtette, mi áll a termékvisszahívások mögött.
A technológiai fejlődés ugyan gyorsul, a digitalizáció és az automatizáció egyre nagyobb teret nyer, ám ezek bevezetése nem problémamentes.
Az ukrán dróntámadások miatt elrendelt mobilinternet-korlátozások komoly gondot okoznak az orosz gazdálkodóknak a vetési szezonban.
Visszafejlődő digitalizáció és gyenge hatékonyság jellemzi a magyar kkv-szektort.
A termelők egyre inkább a könnyebb, forgatás nélküli művelést lehetővé tevő gépekben látják a jövőt.
Digitális kapu nyílik a magyar gazdálkodók számára a növénybiztosításokhoz itthon.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kertészeti és erdészeti munkákhoz használt eszközökkel kapcsolatos felhasználói elvárások.
Átláthatóbbá teheti az élelmiszerek útját a termelőktől a fogyasztókig a SeaCon Europe technológiai fejlesztése, a Digitális Termékútlevél Platform (DTP).
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
A vaddisznóállomány gyérítése az M1 és M3 autópályák nyomvonalától számított 10 km-es sávra is kiterjed.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
