Döntött a Bizottság: erősebb védelmet kapnak ezek a magyar borok
Az Európai Bizottság jóváhagyta a kőszegi borok oltalom alatt álló eredetmegjelölését.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a kőszegi borok oltalom alatt álló eredetmegjelölését.
Egyre nagyobb kockázatot jelent a klímaváltozás az eredetvédett szicíliai citrom termesztésében.
Megszavazta a földrajzi árujelzőkről szóló új szabályozást az Európai Parlament strasbourgi ülésén.
A tokaji borok átlagára itthon még mindig lényegesen magasabb, mint a külpiacokon.
A tavalyi év során jobban drágult a boltok polcain a palackozott bor, mint a pincékben levő.
Egy többszázéves tradícionális terméknek is csak akkor van jövője, ha folyamatosan modernizálják a gyártási folyamatát.
Folyamatosan bővül az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar élelmiszerek köre.
Határozottan emelkedett a Magyarországon megtermelt és értékesített borok ára az elmúlt időszakban.
Földrajzi árujelző minősítést kapott a derecskei alma.
Kiemelt figyelmet kapnak az illegális szaporítóanyagok.
A magyar rizs is felkerült a listára.
Az újfehértói meggy is védelmet kapott az EU-ban.
A szomolyai rövidszárú fekete cseresznye is védelmet kapott az unióban.
Döntött az Európai Bizottság.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.