Ekkora biznisz a műtrágya Magyarországon? Ennyit hozhat a Bige-birodalom!

Agrárszektor
Hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt, hogy mi lesz a sorsa a Bige László kezében lévő gyáraknak. Sokan fel sem tudják mérni, mi lehet olyan vonzó ebben az iparágban, hogy szabályos piaci háború folyik körülötte. Most ebben segítünk.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A Fertllizers Euope (Európai Műtrágyagyártók Szövetsége) adatai szerint a műtrágyaipar 12,5 milliárd eurós forgalmat generált az elmúlt 5 év átlagában, 93 ezer munkahelyet teremtett, és éves szinten 1,1 milliárd eurós beruházást hajtott végre. Nem kicsi piacról van tehát szó.

De miért is ilyen fontos a műtrágya?

A növénytermesztés mindenütt a világon elsősorban a nitrogén (N) kiegészítő adagolását igényli, hiszen a nitrogén a fehérjék és enzimek egyik alapköve, vagyis a növény testépítéséhez nélkülözhetetlen. A termés mennyiségét leghatékonyabban nitrogén adagolásával tudjuk növelni. A másik viszonylag nagy mennyiségben igényelt elem a foszfor (P), amelyik az energiatermelésben és -raktározásban kulcsfontosságú, vagyis "üzemanyagot" ad a test működtetéséhez.

A harmadik lényeges tápelem a kálium (K), amelyik a növény szénhidrátforgalmában játszik kiemelt szerepet, és a vízháztartáson át a szövetek szilárdságáig sok mindenre kihat. Természetesen ezen felül egy sor mezo- és mikroelemre is szükség van a termeléshez, de ezek jobbára a talajban is megfelelő mennyiségben állnak a növények rendelkezésére. Az előbb említett három makroelemre viszont óriási a kereslet, ezek határozzák meg a piaci szereplők versenypozícióit.

A műtrágya-felhasználáson belül a fenti okok miatt a nitrogénre stabilan magas a kereslet.

A csökkenő felhasználási trend ellenére a műtrágya-forgalmazás egyre több bevételt generál az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak.

Az európai műtrágyakínálat

Míg globálisan a nitrogénműtrágyák gyártása 60 százalékot képvisel az NPK műtrágyákon belül, addig Európában ez a makroelem a termelés több mint 70 százalékát uralja, de a felhasználásból is 68 százalékban részesedik. A gyártás és felhasználás között a foszfor esetében a legnagyobb a szakadék, nitrogénből tulajdonképpen jól ellátott a térségünk.

Európa legnagyobb forgalmú műtrágyagyártó és -értékesítő társaságai a következők:

  • 1. A norvég Yаrа alapvetően folyékony, komplex összetételű lombtrágyákkal foglalkozik.
  • 2. Az orosz Urаlkаlі РЈЅС a káliumtartalmú műtrágyákban nagy.
  • 3. A német ВАЅF komplex, mikroelemekkel dúsított műtrágyákat árul.
  • 4. A német К+Ѕ leginkább káliumban utazik.

Hogy elképzelhessük ezen cégek nagyságrendjét: a K+S tavaly 4 milliárd eurós forgalmat bonyolított, magyar forintban 1280 milliárdot, az első helyezett Yara pedig 3466 milliárd forintnak megfelő árbevételt ért el.

Hol van Magyarország a térképen?

Hazánkban az elmúlt csaknem 10 évben bő 70 százalékkal emelkedett az egy hektárra kijuttatott műtrágya mennyisége, de ezzel még mindig messze a legnagyobb felhasználók mögött kullogunk. Hogy kiemeljünk néhány extrém példát: Hollandiában egy hektárra 137 kg nitrogén hatóanyag jut, Németországban pedig 111 kg, de Csehországban is 114 kg (Eurostat, 2015.) Magyarországon az összes hatóanyag mennyisége nem éri el ezt egy hektárra vetítve. A trend azonban erősen emelkedő, ami bizakodással tölti el a forgalmazókat.

A Nitrogénművek dominanciája

Természetesen nálunk is a nitrogén hatóanyag a legkelendőbb, több mint háromszor annyit értékesítenek belőle, mint foszforból vagy káliumból. A magyar nitrogénműtrágya-piacot a Bige Holding tulajdonában álló Nitrogénművek uralja, piaci részesedése az utóbbi időben azonban csökkent. Míg 2014-ben még több mint 70 százalékos részesedéssel bírt a magyar piacon, addig ez mostanra 60 százalék körülire szűkült.

Szerepet játszik ebben, hogy erős konkurenst kapott a térségben a szintén nitrogénműtrágya-előállításban jeleskedő szlovákiai Duslo képében. Mint arról az agrárszektor.hu többször is beszámolt, a szlovák gyár a cseh milliárdos Andrej Babis kezében van. A gyár súlyáról mindent elmond, hogy 2017-ben csaknem 400 millió eurós forgalmat bonyolított, ami 128 milliárd forintnak felel meg, ezzel szemben a magyar Nitrogénművek csak 88 milliárd forintos nettó árbevételt ért el.

Mint arról már korábban írtunk, a Bige-birodalom megszerzése előnyös lenne Andrej Babisnak, de a kiforrott értékesítési hálózattal (KITE Zrt.) rendelkező, a vertikális integrációban lekörözhetetlen Csányi Sándornak is. 

Korábbi cikkeink a témában:

Címlapfotó: MTI Fotó: Rosta Tibor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 20. 06:02