Csaknem hétmilliárd forint bevétel keletkezett Magyarországon a külföldi vadászok közvetlen költései nyomán a 2019-2020-as idényben - derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kimutatásából. A vadászati év márciustól a következő év februárjáig tart. Az előző idényben bérlövésért több mint hatmilliárd, a kapcsolódó szolgáltatásokért pedig csaknem 900 millió forintot fizettek. Összehasonlításképpen: a 2018-2019-es hasonló időszakban az előbbiekből 5,4 milliárd és 796 millió forint származott.

A mostani idény már korántsem ennyire kecsegtető. Évente 25-30 ezer vadász érkezik Magyarországra, de a pandémia a vadászturizmust is "padlóra küldte". A nagyobb értékű őzbakokat jellemzően külföldi vadászok ejtik el, de ők nem jöhettek az április 15-én kezdődő idény elején. A belföldi piac felvette ezeknek az értékesebb vadászati lehetőségeknek a jelentős részét, a mostani helyzet azonban nagyobb gondot okoz.

A vadászati főidény a golyóra érett, kiemelkedő értékű gímszarvasbikák idényével párhuzamosan szeptemberben kezdődött, a legtöbb külföldi vadász ekkor érkezik Magyarországra. Főleg a nagy vadas, jellemzően dunántúli vadgazdálkodók esnek majd el tetemes bevételtől, amelyet a kiadott vadászengedélyek száma is alátámaszt: a különös jelentőségű szeptemberben gímszarvasra a tavalyi 4133 jogosultság után most 1941-et adtak ki, ez 53 százalékos visszaesés.

Az országos adatok sem fényesebbek. 2019 első három negyedévében 18 241 engedélyt állított ki a vadászkamara, az idei azonos időszakban csak 11 144-et, ami 38,1 százalékos csökkenés. Az aktuális vadászati év statisztikái még rosszabbak. Március 1-jétől október elejéig 6685 engedélyt adtak ki, a tavalyi azonos időszakban 13 577-et. Ez már 50,8 százalékos mínusz. Vagyis bár összességében nem lehet a külföldiek teljes távolmaradásáról beszélni, de alig feleannyian vadásztak Magyarországon, mint a bázisévben - olvasható a gazdasági napilapban.