Ez kemény: ennyiért melóznak az idénymunkások a magyar földeken

Ez kemény: ennyiért melóznak az idénymunkások a magyar földeken

agrarszektor.hu
Közeleg a nyár, ami azt is jelenti, hogy a gyümölcsösökben is egyre több munka lesz, egyre több idénymunkással. A bérek terén jelentős különbségek vannak az ország különböző részein: van, ahol a napi bér 12 ezer forint, de akad olyan hely is, ahol egy nap alatt 18 ezer forintot vihetnek haza. Ugyanakkor a súlyos munkaerőhiány és rossz bérek miatt egyre jelentősebb a külföldi munkások megjelenése, a helyzet pedig rövid távon nem látszik javulni, és az elvándorlás, illetve az elöregedés további kihívások elé állítják az ágazatot.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie és elmondható, hogy a munkaerőhiány már általánossá vált mind a magyar gazdaságban, mind az agráriumban. 2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt hazánkban, ehhez képest a mezőgazdasági szektorban a bruttó átlagkereset 457 ezer forint volt 2024 januárjában. Tehát nagyjából nettó 304 ezer forint havonta, ami több mint 100 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál - írja a Pénzcentrum. Az alacsonyabb jövedelemszintek más gazdasági ágakhoz képest, és a kemény fizikai munka kevésbé vonzó a munkavállalók számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ráadásul a modernizáció és az egyre fejlődő technológiák, valamint a folyamatos digitalizációs folyamatok kihívások elé állítják a több generáción át gazdálkodókat. Képzett szakemberből is hiány van, a már meglevő mezőgazdászok pedig nem elég tapasztaltak ahhoz, hogy az új gépeket kezeljék.

A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani

- mondta a lapnak Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke.

Hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, fajtól függően tavasztól késő őszig, és ezért nem lehet, csak állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik a szezonális munkaerő. Vagyis, amire nyáron lehet jelentkezni, az legnagyobbrészt a gyümölcsszüret.

EZ IS ÉRDEKELHET

A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerő-igényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok (ilyen például a csemegekukorica, a zöldborsó, a hagyma, amelyek betakarítása is gépesített) élőmunkaigénye elhanyagolható vagy nincs is. Apáti Ferenc, mint mondta, csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10 000-25 000 munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70%-ban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

Alig akar valaki az agráriumban dolgozni

A FruitVeB elnöke kitért arra is, hogy a mezőgazdaság 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni, főleg kétkezi munkát végezni. Odáig "fajult" a helyzet, hogy már azt sem zavarják el, aki nem végzi rendesen a munkáját, sőt, még megfeddni sem nagyon merik, nehogy odébb álljon. Apáti Ferenc kiemelte, a munkaerőhiány visszaesést is okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, tehát ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi, az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek, jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést tapasztaltak. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része szerez felsőfokú diplomát - ők pedig jellemzően nem jönnek el kétkezi munkát végezni. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300 000-500 000 fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról (nem csak az agráriumból), úgyhogy nem csoda, például fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről származó munkások „importjában” kell gondolkodnunk

- folytatta Apáti Ferenc. 

Kitért a bérekre is, mely régiónként változik: az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?