2020. január 24. péntek Timót

Hírek - Agrárpénzek

Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük

Nincsenek egyszerű helyzetben azok a családi üzletként működő magyar gazdaságok, ahol a fenntartók a gyermekeknek szeretnék továbbadni a stafétát. Nem mindenki számára elég kecsegtető ugyanis a családi vállalkozás átvétele, akik számra pedig mégis az, ott is nehéz az átállás. Az adminisztratív nehézségeken, az esetleges tőkehiányon túl sokszor személyes problémák is közrejátszanak. Egészen egyszerűen nem ugyanúgy képzelik el a régi tulajdonosok, vagyis a szülők, és az újak, vagyis a gyerekek és fiatalabb rokonok az akár több évtizede felépített gazdaság jövőjét. A generációváltás is a kiemelt témák egyike volt a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián.
 
 

Sok agráriumban tevékenykedő cégvezetőnek okoz problémát, hogy a több évtized alatt felépített családi vállalkozást nincs kire rábíznia a jövőben, a gyerekek, vagy unokák nem feltétlenül szeretnének ugyanis ugyanazon az úton elindulni, mint a szüleik. Az ilyen helyzetek lehetséges megoldásairól beszélt a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián Láving Gusztáv, a Hiventures - For Hungarian Innovative Startups, KKV Befektetési Igazgatója, aki bemutatta, hogy hogyan tudnak segíteni a generációváltással érintett, de a családon belüli továbbvitelre nem alkalmas cégeknek úgy, hogy lehetőleg magyar tulajdonban maradjanak. A szakértő előadásában elmondta azt is, hogy a hazai cégek 91 százaléka mikrovállalkozás, ezeknek a segítése, finanszírozása fontos kérdés a piaci konszolidációt tekintve. A startupok hitelezése valamelyest eltér attól, mint amit a már meglévő üzleti modelleknél alkalmaznak: utóbbi esetében 30 százalékos önerőt kérnek, 10 százalékos a hozamelvárásuk, és a 2-8 éves futamidő második évétől már az eredeti tulajdonos kivásárolhatja az idegen tulajdonrészt. 

Láving Gusztáv

Generációváltás: felkészülten vagy kényszerből?

A következő előadásban Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke azt a kérdést firtatta, hogy miért fontos az, hogy fiatal legyen a gazda és az üzemvezető. A felmérések egyik legjelentősebb eredménye, hogy a fiatal (35 év alatti) gazdák által működtetett üzemekben szignifikánsan nagyobb a beruházás aránya. Ezen kívül a következő 5 évre tervezett beruházási szándék is nagyobb arányú a 35 év alattiak körében. Az előadásban szó volt arról is, hogy a nemzedékváltás nagy nehézsége a hatósági engedélyek megszerzése és lebonyolítására, amire megoldást jelenthetne egy átfogó agráröröklési keretrendszer. 

Halaszthatatlan generációváltás

A gazdaságátadás megoldásairól, buktatóiról és a fiatal gazdák támogatásairól beszélgettek a szakértők a konferencia egyik panelbeszélgetése során. Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője a problémakör kapcsán a kommunikációt emelte ki, ami az egyik legfontosabb tényező, mégis általában ezzel van a legnagyobb gond. Két, egymástól nagyon távol álló generációnak kell együtt dolgoznia, ráadásul családon belül. Egy ilyen esetben elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció. 

Lantos Gergely, az Agrárminisztérium osztályvezetője úgy látja, hogy az a 60 év feletti gazdálkodói kör, aki a rendszerváltás előtt kezdte ezt el, nem feltétlenül akarja, hogy a gyermekei is ezt az utat válasszák. A saját fiatalkorukat látva sokan vannak, akik inkább lehetőséget szeretnének adni arra, hogy a gyermekeik mást csinálhassanak. Nem is várják el, hogy haza költözzenek, főleg úgy, hogy ők is tisztában vannak vele, hogy a vidéki infrastruktúra nehezen összehasonlítható egy városi környezettel. 

El kell képzelni azt a helyzetet, hogy felépítettünk 20 éve egy vállalkozást, és most azt kell átadnunk a gyerekünknek. Ez egy nagyon nehéz átállás – mondta el Némethné Bujdosó Barbara, balatonedericsi gazdálkodó. Egy ilyen helyzetben a szülők nagy kockázatot vállalnak, nem tudhatják, hogy egyes döntési helyzetekben hogyan fognak viselkedni a fiatalok. Másfelől, a szülői oldalról is megvan az a makacsság, ami miatt egy ilyen folyamat nehézkessé válik, még akkor is, ha a gyerekek alapvetően nyitottak a gazdaság átvételére. Ezért a jó kommunikáció elengedhetetlen a generációváltás során. 

Láving Gusztáv, Szentpétery Szabolcs Félix, Pallag Róbert, Lantos Gergely, Némethné Bujdosó Barbara, Fazekas Miklós, Weisz Miklós

Nem mindegy, hogy a gazdaság átadásával pontosan mit adunk át. Munkahelyet, munkát vagy hobbit? – tette fel a kérdést, Szentpétery Szabolcs Félix, a BHV Mg. Kft. ügyvezető igazgatója. A hobbit általában nem akarják átvenni a fiatalok, ha viszont munkáról, vagy munkahelyről van szó, akkor a hozzáállásuk is más lesz. De nem feltétlenül kötelező az sem, hogy ők maguk vigyék a vállalkozást, az is elegendő lehet, ha tulajdonosként vannak jelen a cégben, és inkább olyan emberre bízzák a mindennapi teendőket, aki náluk jobban tudja ezt végezni. 

Láving Gusztáv, Hiventures - For Hungarian Innovative Startups KKV Befektetési Igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy a generációváltás problémája nemcsak abból adódik, hogy a fiatalok nem akarják átvenni a családi üzletet, arra is van példa, hogy a szülők hallani sem akarnak a generációváltásról. 

Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő Zrt. befektetésekért felelős vezetője hozzátette, hogy arról a szempontról is érdemes beszélni, milyen esetekben éri meg átvenni a családi vállalkozást. A szülőknek lehet, hogy már inkább hobbi a gazdálkodás. Ha viszont a fiatalok kizárólag üzleti szempontból közelítik meg, felmerül a kérdés, hogy ki tudnak-e venni a családi vállalkozásból annyi hasznot, mint amennyit egy másik vállalkozás, munkahely, vagy befektetés eredményezne

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu