Azt, hogy mind a két ország mennyire fontos a gabonapiacon jól mutatják a számok is: együttesen a világ búzaexportjának mintegy 29%-át adják. De hogyan érintheti ez Magyarországot? Leginkább a gabonafélék tőzsdei árának az emelkedésén keresztül hathat ki a hazai agráriumra. Ha az ukrán export leállna, akkor az elsősorban a közel-keleti országokat érintené érzékenyen, mivel ők búzakészleteiket a két ország termőterületéről szerzik be. De kérdéses még az is, hogy az élelmiszer-ellátás, a műtrágya, az energia és a sertéstartók helyzete hogyan fog alakulni az elkövetkezendő időben.

Vallott a szakértő: durva drágulást hozhat a magyar boltokba az orosz-ukrán háború

Magyarországon is érezni fogjuk a háború hatásait.

Állattenyésztés a háború árnyékában

Sajnos nem a gabonapiac az egyetlen, ami bajba kerülhet, hiszen ha valóban leállnának a szállítások, akkor a nemzetközi terményáraknak a határ a csillagos ég. Ez még jobban nehezítheti az amúgy sem fényes helyzetben lévő állattartók gazdálkodását, a tonnánként 90 ezer forintos kukoricaár és a gyenge dél-amerikai termés mellé még ez is hozzácsapódhat. Ha mindez nem lenne még elég, ha a magas terményárak tartósan fennmaradnának, akkor az leginkább a baromfi-és sertéstartókat érintené. A sertéságazat 1,5 éve válságban, a tavalyi év is erről szólt, a válaszokat próbálták megkeresni, mindenki igyekezett megtalálni azt, hogy tudná kezelni a helyzetet. Az elmúlt idő nyereségeit 2021 teljesen felemésztette, és nem tudni, hogy mikor lehet ennek az egésznek vége. Már a legtőkeerősebb cégek is bajban vannak. Az is aggasztó, hogy egyes felmérések alapján a sertéstartók 60%-a gondolkodott el azon, hogy felhagy a tevékenységével. Emellett a sertéspestis és a madárinfluenza is sújtotta az elmúlt időben mind a két ágazatot. A belföldi előállítást a kialakult helyzet ugyan tovább drágítaná, de még tart az uniós szintű túltermelési válság, éppen ezért, a fogyasztói árakban ez kevésbé jelentkezne.

Vallottak a szakértők: drámai a helyzet a magyar agráriumban, nem látni a kiutat

Az igazi kihívások nem tavaly voltak, hanem idén lesznek.

Mi lesz az étolajjal?

A kirobbant háború a növényi olajpiacra is hatással lehet, hiszen mind a két ország megint csak érdekelt a napraforgómag-előállításban. Ezért az étolajexportban is lehetnek fennakadások, csakúgy, mint a napraforgómag-exportban, így ez az árcsökkenés ütemét szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja. Magyarország abból a szempontból szerencsésebb helyzetben van, hogy az élelmiszerárstop megfogja a hazai olajárakat, de a boltok polcain a magyar mellett például megtalálható az ukrán is. Ami még probléma lehet az az, hogy az ipari napraforgót takarmány-alapanyagként is hasznosítják, nemcsak étolajként. 

Mi lesz az amúgy is emelkedő élelmiszerárakkal?

A globális élelmiszerárak már a tavalyi évben is meredeken emelkedtek, melynek számos oka volt, a magas energiaáraktól kezdve, a dráguló takarmányokon keresztül egészen a klímaváltozás okozta extrém időjárásig. Az élelmiszer-termelőkre valószínűleg további nyomás nehezedik, mivel a kulcsfontosságú inputanyagok árai most tovább emelkednek. A két ország együttesen a világ búzaexportjának több mint negyedét adja, míg Ukrajna egyedül a napraforgóolaj-export közel felét teszi ki. Mindkettő kulcsfontosságú árucikk, amelyet számos élelmiszertermékben használnak. Ha a betakarítást és a feldolgozást akadályozzák a háború sújtotta Ukrajnában, vagy blokkolják az exportot, az importőrök nehezen tudják majd pótolni a készleteket. Mivel egyelőre sok a kérdőjel, nehéz jóslásokba bocsátkozni, hogy pontosan milyen hatással lehet a háború a globális élelmiszerárakra, de az biztos, hogy nem pozitív irányba fog billenni a mérleg.

Élesedik az orosz-ukrán konfliktus: kőkemény árrobbanás jöhet a magyar boltokba

Az étolajat megvédi az árstop, de a kenyér nem biztos, hogy "szerencsés" lesz.

A műtrágya és a gáz helyzete

Oroszország a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőinek fő szállítója is, így a kereskedelmi szankciók máshol is érinthetik a termelést. Mindeközben Kína például már bejelentette, hogy megkezdi az orosz búza importját. Európa, mint energiaimportőr, földgázának közel 40%-át Oroszországból kapja. Ennek az energiaforrásnak a leállítása alááshatja a kontinens gazdaságát. A gáz árának emelkedése termeléscsökkentésre kényszerítette a műtrágyagyártókat és néhány más nehézipari felhasználót is. Elemzők szerint Oroszországnak nem érdeke a gázcsapok teljes lezárása, ami jelentős bevételkiesést jelentene számukra. A kelet-ukrajnai gazdaságokat és a fekete-tengeri kikötőkön keresztüli exportot fenyegető veszély csökkentheti a búzaellátást egy olyan időszakban, amikor a globális élelmiszerárak 2011 óta a legmagasabb szinten vannak, és egyes országok élelmiszerhiánytól szenvednek. Sok ország, amely a búzára támaszkodik, már most is élelmiszer-ellátási bizonytalansággal szembesül. Az energia- és élelmiszerárak emelkedése fokozni fogja azt az inflációs nyomást, amelyet a döntéshozók és a központi bankok igyekeznek enyhíteni.

Fontos bejelentést tett Nagy István az orosz-ukrán háborúról: ez mindenkit érint

Kiderült, milyen hatása van a háborúnak hazánk élelmiszer-ellátására.

Valóban nem kell aggódnia a magyar agráriumnak?

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a kormány célja továbbra is a lakosság élelmiszerrel való ellátásának, a mezőgazdasági termeléshez, az állattartáshoz és az élelmiszer-előállításhoz szükséges feltételek, valamint a termelést biztosító szolgáltatások zavartalan biztosítása. Az agártárca vezetője elmondta, hogy a hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni. Kifejtette, Ukrajnából például lenmagot, cirokmagot, mézet és takarmányt importálunk. A miniszter kiemelte, a háború közvetett hatásaként azonban számolni lehet például a gabonafélék árának világpiaci emelkedésével, ami Magyarországra is begyűrűzhet. Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a tárca figyelemmel kíséri az egyes agrárágazatokat (például a vetőmag-előállítást és forgalmazást, vagy a takarmányozást) érintő hosszabb távú hatásokat, a lehetséges közvetett problémákat folyamatosan vizsgálja. Mint mondta, kérik a szakmai szövetségektől azt, hogy amennyiben bármilyen nehézséget, problémát tapasztalnak, jelezzék feléjük, hiszen, ha szükséges, azonnal megteszik a szükséges lépéseket. 

(Fortune, The Conversation)