A debreceni, a kaposvári és a szegedi egyetemeken összesen száz juhász kezdi meg a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó három hónapos képzést szeptemberben - jelezte Hajduk Péter, az oktatást kezdeményező szövetség ügyvezetője hozzátéve, hogy további juhászok jelentkezését is várják a további tanfolyamokra.
A nyolcvan órás, egységes tematikájú képzés keretében a résztevők korszerű ismereteket szerezhetnek az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia, vagy éppen a támogatások kérdéseiről - sorolta Hajduk Péter.

Míg korábban a termelőszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban felkészült szakemberek - agronómusok, ágazatvezetők, könyvelők - irányításával működött a juhászat, ma a juhtenyésztők 96 százaléka családi gazdálkodó - mondta a szövetség ügyvezetője. Megjegyezte: ilyenformán a juhász már nem csak a botjára támaszkodva őrzi a nyájat, hanem gondoskodnia kell a vállalkozás műkötetéséről, amihez korszerű tudásra van szükség.

Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja korszakváltásként értékelte a képzési együttműködést, amivel szakíthatnak az ágazatra jellemző "így szoktuk csinálni, ez biztos jó" szemlélettel.
Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem dékánja azt emelte ki, hogy "ez a képzés nem oklevélről, bizonyítványról, hanem a tudásról szól".
Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) dékánja aláhúzta, hogy intézményük a juhtenyésztés jelentős szellemi műhelye, a juhtenyésztők kézikönyvét - ahogy fogalmazott: "a szakma bibliáját" - is debreceni professzor írta.
Jávor András, a DE rektorhelyettese szerint ma tudáshiány van a magyar mezőgazdaságban, s ez különösen igaz a juhágazatra. Ezért üdvözölte, hogy a juhászokat illetően született meg az első egyetemek közötti oktatási együttműködés, aminek a tapasztalatait később várhatóan kiterjeszthetik más ágazatokban dolgozók képzésére is.