2021. március 1. hétfő Albin

Hírek - Állat

Nagy a bizonytalanság az európai juhágazatban: komoly változásokat hozhat a Brexit

Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági piacai, a jövedelem és a környezet változásaira vonatkozó legfrissebb, 2020-2030. közötti időszakra vonatkozó közép távú előrejelzését.
 
 

A jelentés a 2020. január 31-én lezajlott Brexit következtében az EU jelenlegi 27 tagállamára vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak változásaira vonatkozó középtávú, 2030-ig tartó kilátásokat, valamint azt, hogy az EU mezőgazdaságának várhatóan milyen kihívásokkal kell megbirkóznia és milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre a következő évtizedben - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A mezőgazdasági piacok elemzése a 2020. szeptember végén rendelkezésre álló, a mezőgazdasági termelésre és kereskedelemre vonatkozó információkra, valamint az Európai Bizottság által alkalmazott agroökonómiai modellre támaszkodik. Az előrejelzések pedig kizárólag a 2020 szeptember végén ratifikált szabadkereskedelmi megállapodásokat veszik figyelembe, egyéb tekintetben a jelenlegi agrár- és kereskedelempolitikák folytatását feltételezik. A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint az Egyesült Királyságnak az EU-ból történő távozása körüli bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére.

Általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatokban a fenntarthatósági célkitűzések várhatóan hangsúlyosabb szerepet fognak kapni az elkövetkezendő évtizedben mind a termelők, mind a fogyasztók körében. Ezen célkitűzések a termelés növekedésének szerves részét fogják képezni, melyekkel összhangban számos végrehajtandó intézkedéseket kell majd meghozni a teljes élelmiszerláncban.

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Az EU húspiacain rövid távon a jelenlegi globális járványügyi helyzet ‒ humán vonatkozásban a COVID-19 járvány, állategészségügyi vonatkozásban pedig főként az afrikai sertéspestis ‒ sok bizonytalanságot okoz a hús globális keresletét illetően. A fogyasztók táplálkozási- és ételkészítési szokásainak változása, valamint a humán- és állategészségügyi kockázatoknak az eredményeképp az egy főre eső uniós húsfogyasztás az előrejelzések szerint 2030-ra 1,1 kg-mal, 67,6 kg értékre fog mérséklődni.

Az EU juhhústermelése vonatkozásában elmondható azonban, hogy a 2013-ig tartó fokozatos csökkenése után stabilizálódott, és az várhatóan a jelenlegi 629 000 tonna vágott test egyenérték körül marad a következő évtizedben is. A juhhús termelés legjelentősebb része továbbra is néhány EU-tagállamban összpontosul majd, várhatóan a későbbiekben is Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja az EU teljes juhhús termelésének, több mint 50 %-át előállítani.

Az előrejelzések szerint az EU juh- és kecskehús termelése mellet a juhhús fogyasztása is stabil marad. A teljes juhhús fogyasztás a jelenlegi 668 000 tonna vágott test egyenértékről ‒ a 2021-2022-es évekre prognosztizált kis mértékű mérséklődést követően ‒ 674 000 tonna vágott test egyenértékre nőhet 2030-ra. A fogyasztás a jelenlegi 1,3 kg/fő/év szinten alakulhat 2030-ig, amely azonban 1 kg/fő/év fogyasztási értékkel alacsonyabb, mint a 2000. évi érték, a 2010. évi értéktől pedig 0,4 kg/fő/év értékkel marad el. Általánosságban elmondható, hogy az EU-s juhhús fogyasztás ‒ amelynek mértéke az egyéb húsok fogyasztásához viszonyítva alacsonyabb mértékű az unióban ‒ kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azt inkább a vallási ünnepekhez kapcsolódó keresleti viszonyok alakulása befolyásolja.

Az élő állatok exportja az EU-ban várhatóan a jelenlegi 59 000 tonna értékről lassan 40 000 tonnás értékre fog csökkenni 2030-ig, mely a 2020. évi értékhez képest 32,2 %-os mérséklődést jelenthet. Az élő állatok exportjának várható visszaesését elsősorban a szállításokhoz kapcsolódó állatjóléti aggályok, valamint egyes kereskedelmi célpontok tekintetében fellépő pénzügyi kockázatok együttesen eredményezhetik.

A juhhús exportja tekintetében várhatóan erős nemzetközi versenyre lehet számítani, mivel Ausztrália és Új-Zéland ‒ amelyek együttesen a nemzetközi kereskedelem 80 %-át képviselik ‒ várhatóan továbbra is megőrzik erőfölényüket a világpiacon. Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélpont marad Ausztrália és Új-Zéland várhatóan inkább a közelebbi ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt. Az EU jelenlegi 60 000 tonna vágott test egyenértékű juhhús exportja mindezek ellenére azonban várhatóan mintegy 8,3 %-kal, 65 000 tonna vágott test egyenértékre fog emelkedni 2030-ra.

A juhhús import a jelenlegi 156 000 tonna vágott test egyenértékről 149 000 tonna vágott test egyenértékre (-4,49 %) fog mérséklődni az előrejelzés szerint. Összességében azonban az EU juhhúsbehozatala is stabil marad és jelentősen alatta marad az EU által megnyitott vámtarifák teljes mennyiségének. A főbb import partner országok mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a Közel-Keleti és Észak-Afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.

Az árak alakulása tekintetében elmondható, hogy a keresleti és kínálati ingadozások várhatóan jelentősen alacsonyabb húsárakat fognak eredményezni 2030-ig. A juhhús tekintetében a 2020-as csúcsot követően a többi ágazathoz viszonyítva alacsonyabb, mintegy 7,5 %-os termelői árcsökkenés várható ‒ mind a lassú helyreállási, mind pedig az úgynevezett „zöld beruházások” forgatókönyv esetén egyaránt ‒ az OECD-FAO alapértékeivel való összehasonlítás alapján. A megközelítőleg 2025-ig tartó árcsökkenést követően azonban a 2025-2030. közötti időszakra az előrejelzés ‒ a világpiaci árhoz hasonlóan ‒ az EU-s árak helyreállását vetíti előre. Várhatóan továbbra is jelentős különbség marad azonban az EU és a világpiaci (Új-Zéland) ár között, ami a magasabb termelési költségeket és a világpiac alacsonyabb nyomását tükrözi.

Végezetül elmondható, hogy a juhágazatban továbbra is nagy bizonytalanságot okoz az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése, hiszen az Egyesült Királyság nemcsak az EU legnagyobb termelője volt, hanem Óceánia és az EU legfontosabb importőre is. Ennek megfelelően az árak alakulására várhatóan jelentős hatást fognak gyakorolni a kivonulást követő új kereskedelmi kapcsolatoknak az alakulásai, valamint az egyes fő nemzetközi partnerek kereskedelmi forgalmának esetleges más desztinációk irányába történő átirányítása egyaránt.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub: Hatalmas birtokrendezés jön a magyar földeken

    Kiknek kedvezhet és kiknek nem az új szabályozás?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu