Hétfőn ülésezik Brüsszelben az agrárminiszterek tanácsa, és állásfoglalást fogad el a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról. Nagy változásokra készülhetnek az állattartók, ha a németek javaslatai meghallgatásra találnak.
A németeknél 23 állat- és környezetvédő szervezet egységes állásfoglalást juttatott el az újonnan megválasztott agrárminiszternek, Julia Klöcknernek. Követeléseikben vannak régi és újabb elemek is. Az egyik így hangzik.
„Az állati termékek mindegyikére dolgozzanak ki olyan kötelező, többfokozatú tartásmód-jelölési rendszert, mint ami a tojásszektorban máris kialakult.”
A Német Parasztszövetség csupán négy nappal ezelőtt nyújtotta be javaslatát a négyfokozatú tartásmód-jelölési rendszerről, de máris felkarolták a civil szervezetek. Biztosra vehető, hogy a hétfői brüsszeli csúcson már valamilyen formában meg fog jelenni a németek közös állásfoglalásában is. Az eredetileg javasolt rendszerben a „0” azokat a termékeket jelöli, amelyek a német szabályok szerinti tartási standarnak nem felelnek meg. Az „1”, amelyik ennek megfelel, a „2” az Állatjóléti Kezdeményezés mozgalmának előírásait is teljesíti, a „3” a prémium kategóriát jelöli, például a kifutós tartásmód lehet ilyen.
A „0” fokozottal szemben máris felmerült egy aggály a fogyasztóvédelmi szövetség részéről: a jelölés igencsak alkalmas a protekcionizmusra, azaz
a külföldi áruk kiszorítását szolgálja, így nem valószínű, hogy megvalósítható. A tagállami piacvédelem épp úgy akadályokba ütközik, mint az unió belső piacának védelme az importáruval szemben. Utóbbi esetben is az uniós előírásokat akarjuk számon kérni a beérkező termékeken, ami jogszabályi szinten lehetetlen küldetésnek tűnik.
A német társadalom azonban türelmetlen. Jól jelzi ezt, hogy
a Lindl máris bejelentette, nem vár tovább: 2018 áprilisától saját négyfokozatú rendszerébe fogja besorolni a beszállított húsárut.
