2021. január 24. vasárnap Timót

Hírek - Állat

Sok még a teendő a sertéságazatban

A számokban alig tükröződik, hogy kiemelt stratégiai ügyként tekint a sertéságazatra a kormányzat. Támogatás nélkül veszteséges a szektor, és volna mit javítani a naturális és költséghatékonysági mutatókon is - hangzott el a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és az Agrármarketing Centrum „Merre tovább sertéságazat” címmel megtartott közös konferenciáján március 28-án. A jelenlegi holtpontról innováció, a szaktudás fejlesztése, piacszervezés, termékfejlesztés vagy az integrált termelés nélkül szinte lehetetlen elmozdulni.
 
 

A jövedelempótló támogatások aránya a sertéságazatban extrém magas: míg a baromfitartók támogatás nélkül is eredményesen gazdálkodnak, addig a sertéstartók esetében 323 százalékos a támogatás aránya az adózás előtti jövedelmek esetében – derült ki Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár előadásából. Ráadásul az állami dotáció és a központi ágazati stratégia ellenére is csökken a hazai sertésállomány, amely 2017 végére már a 2,9 millió egyedet sem érte el, holott az FM 2012-ben meghirdetett sertésstratégiájában erre az időpontra 6 millió disznót vizionáltak a magyar ólakba.
A csökkenő állatlétszám ellenére 2017-ben folytatódott a sertésvágások növekedése, 1,7 százalékkal több, mintegy 4 millió 756 ezer sertést vágtak a hazai vágóhidak. Erre részben az import növekedése, részben az lehet a magyarázat, hogy az áfa-csökkenés nyomán fehéredett az ágazat.

Czerván György

Bajban lennénk, ha egy varázsütésre mégis hatmillió sertés lenne Magyarországon, mert a piac sincs meg hozzá jelenleg – erről Kiss György a Magyar Fajtatiszta Sertés Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnöke beszélt. Szükséges a hazai állományok genetikai fejlesztése, ennek a fogyasztói, a feldolgozói és a kereskedelmi igényekhez kell igazodnia. Ez elengedhetetlen annak érdekében, hogy hatékonyan, versenyképesen tudjon bárki piacképes végterméket előállítani.

Sok múlik a technológián

A megfelelő genetikai anyag önmagában nem elég – hívta fel a figyelmet Kiss György, hiszen az elmúlt évek eredményi is azt mutatják, a haza sertéstartók a megfelelő takarmányozási és technológiai környezet hiányában nem tudják kiaknázni az egyedekben meglévő genetikai potenciált. Már hazánkban is jelen van a legkorszerűbb genetika, de a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége által nyilvántartott 205 ezres kocaállomány közel 35 százalékát a magyar lapály és magyar nagy fehér keresztezésével előállított MNF x ML F1 adja. A szakember szerint hibás volt az elmúlt időszakban az a törekvés, amelyik egy “mindenre jó” fajta létrehozására irányult, hiszen nincs minden célra egyaránt alkalmas sertés.

A hazai sertéshizlalás naturális mutatói jóval elmaradnak a sertéstartásban élen járó országokétól: az interPIG adatai szerint míg Dániában 37,2, Hollandiában 34,7 malac jut egy kocára, de a szomszédos cseheknél is 32,02 ez a szám, addig a magyar telepeken évente csak 26,8 malac születik kocánként. A Czerván György által ismertetett adatok szerint nem fényesebb a helyzet takarmány-felhasználás tekintetében sem: míg a magyar üzemeknek 3,21 kg-nyi takarmányt kell megetetniük az állatokkal 1 kilogrammnyi tömeggyarapodás eléréséhez, addig a hollandoknál 2,6 kg is elégséges.


Biztos piacot nyúlt az integráció

Az ország legnagyobb élelmiszer előállítója szerint az integráció lehet a megoldás. A Bonafarm Csoport évente közel félmillió hízósertést bocsájt ki, ennek 60 százalékát az integrációs partnereik hizlalják fel. Három éven belül velük együttműködve szeretnék elérni a 900 ezer hízó beszállítását. Nagy Tibor, a társaság ágazatigazgatója úgy látja, a termelők részéről komoly igény van a hosszú távú, kiszámítható, gazdaságos működést biztosító partneri megállapodásokra. Ezt mutatják a számok is: a jelenleg 120 partnerrel dolgoznak együtt a sertéshizlalásban (ez 150 ezer férőhelyet jelent), ám három év múlva már 150 partnerrel és 235 ezres férőhellyel számolnak. A cég amellett, hogy teljes szakmai, pénzügyi és pályázati tanácsadással segíti a gazdákat, a piaci feltételeknek megfelelően garantáltan fel is vásárolja az állatokat, azaz a partnereiknek a biztos felvevői piac miatt nincsenek járulékos értékesítési költségeik sem.

Előre menekülők

Fejlesztés, innováció, beruházások nélkül továbbra is csak helyben topog az ágazat, amelynek hosszútávú versenyképessége szempontjából a termelői oldalon elengedhetetlen a menedzsment és tudás fejlesztése, valamint a hatékonyságnövelés. A Bonafarm a Kaposvári Egyetemmel szorosan együttműködve futtat takarmányozás és egyéb témában kutatási projekteket, és az itt keletkező hasznos eredményeket azonnal beépítik a termelésbe. A feldolgozásnak szintén tartania kell a tempót. A Kométa például az elmúlt öt évben 5 milliárd forintot fektetett be annak érdekében, hogy hatékony, jó minőségű termeléssel jelenhessen meg a piacon. Csökkentik a vízfelhasználást, javítják a szennyvízkezelést, illetve hamarosan olyan technológiát honosítanak meg a kaposvári vágóhídon, amellyel újrahasznosítják a termékgyártás során keletkező melléktermékeket – számol be Prohászka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója.

Miután uniós viszonylatban is kis országnak számítunk, Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke szerint nekünk elsősorban minőségi és egyedi terméket kell előállítanunk. Emellett oda kell figyelni az értékesítési csatornákra is, hiszen a jó minőség piacszervezés nélkül semmire nem elég – tette hozzá az elnök. A szakemberhiány ebben az ágazatban is égető. A beruházások és az automatizálás mellett az emberi munkaerőt továbbra is legfontosabb erőforrásnak tekintik a szektorban, így a képzéssel, a tudástranszferrel is foglalkozni kell.

Tóth Krisztina


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu