A közönséges medvelepke mára drasztikusan megritkult Magyarországon, ám még ennek ellenére sem védett.
2023-ban megsokszorozódtak a nutria észlelések Délnyugat-Magyarországon, sürgősen meg kell állítani a faj terjedését.
A téli szezonban a Pátkai-víztározóból töltik fel a Velencei-tavat, ez azonban nem mindenkinek kedvez.
A kerecsensólyom lett az év madara 2024-ben, az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel.
Már rendelkezésre állnak a juhtartók által beküldött, belső élősködőkre vonatkozó első két vizsgálat eredményei.
Azok a vadásztársaságok, amelyek nem teljesítik az éves előírt irányszámokat a vaddisznók kilövésére vonatkozóan, bírságra számíthatnak.
A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki egy Békés vármegyei baromfitelepen vett mintából.
Rohamosan terjed a madárinfluenza-járvány hazánkban, már Csongrád-Csanád vármegyében is azonosították a jelenlétét.
Rövid idő alatt két településen is megjelent a madárinfluenza Magyarországon, több tízezer szárnyast kellett levágni.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is megjelent a magas patogenitású madárinfluenza.
Bár Európa-szerte folyamatosan csökkennek az állományok, Franciaországban stabilizálódni látszik a juhhústermelés.
Állattartók és állatorvosok, figyelem! Támogatás igényelhető a rezisztenciavizsgálatok elvégzésére.
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról.
Kevesebb nyers tejet exportál Magyarország, de a tejfelvásárlás is csökkent 2022-ben.
Genetikailag módosított szúnyogokat engednek szabadon Zágrábban a természetes állomány elpusztítására.
Európában a Pireneusi-félsziget kivételével kedvezőek a terméskilátások a Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint.
Megdöbbentő állategészségügyi és állatjóléti hiányosságokat tárt fel a Nébih egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarhatartónál.
Csongrád-Csanád vármegyét ismét elérte a madárinfluenza, több ezer kacsát kell leölni.
Felmérés készül az ürgeállományról a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén.
A legtöbb mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára ismert fogalom a mezőgazdasági vadkár.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.