Az export legfontosabb célországa továbbra is Románia, a legtöbb baromfihús pedig Lengyelországból érkezett.
Átlagosan 12,7 százalékkal drágultak a műtrágyák Magyarországon az év első felében.
Egyre nagyobb problémát jelent az angol állattartóknak az országban tomboló aszály.
Az árrésstop havi 13 milliárdos veszteséget okoz a szektornak – mi lesz ennek a vége?
Lengyelországban sokkal olcsóbb az importált görögdinnye, mint az előző években.
2025 első hat hónapjában jelentősen nőtt a tojás ára Magyarországon az előző év azonos időszakához képest.
A szűkülő pálmaolaj-kínálat megemelheti az alternatív olajok, köztük a szójabab-, repce- és napraforgóolaj árát.
A legfrissebb információk szerint átmeneti drágulás figyelhető meg az uborka piacán az ukránoknál.
A 29. héten mind a nehézbárány, mind a könnyűbárány árában csökkenés volt tapasztalható az EU-ban.
Az Alapvetés podcast műsorában utánajártunk, lehetne-e spórolni, ha rövidebb lenne az élelmiszerlánc.
Az AKI PÁIR adatai szerint a nyerstej kivitele 24 százalékkal volt alacsonyabb idén júniusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az utóbbi évtized legdrágább paradicsoma jelent meg a nagybani piacokon Lengyelországban.
3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen tervezett védővám.
Egyre kevésbé számít spórolós ételnek a lecsó, az elmúlt években majdnem duplájára drágultak az összetevők.
Június közepén váratlanul drágulni kezdett a cseresznye a lengyel nagybani piacokon.
El fog válni egymástól az új és a tavalyi alma értékesítése Lengyelországban a nagybani piacokon.
Nemzeti válságot okozott a felkelő Nap országában a tavalyi alacsony termés és az árak emelkedése.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
Jelentősen javult az Európai Unió kereskedelmi mérlege 2025 februárjában, az export nőtt, az import csökkent.
Elapadtak a tavalyi almakészletek Ukrajnában, az idei tételekre pedig még várni kell.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
