Elkészült a jelentés, így álltak az őszi mezőgazdasági munkák 2022. október 8-án Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderült, mi húzta fel augusztusban a mezőgazdasági árakat.
Idén az öt fő kalászos termésmennyisége nem érte el a 6 millió tonnát Magyarországon.
Magyarország nettó kukoricaimportőrré válhat 2022-ben, miután óriási pusztítást végzett a földeken az aszály.
Kiderült, mit tartalmaznak az első ukrán gabonaszállítmányok, és hova tartanak valójában a hajók.
Összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos vetőmagok hamar elfogyhatnak.
Az ATK MGI kutatói jelentős eredményt értek el az árpa gombafertőzés okozta válaszreakcióinak kutatásában.
A jelenlegi bizonytalan termesztési környezetben még inkább felértékelődik a termésbiztonság.
Kiderült, milyen volt a mezőgazdaság kibocsátási értéke 2021-ben.
A termés 70 százalékát learatták Zala megyében.
Az állatállományra is hatással is lehet az idei rossz terméshozam.
Alaposan visszavágta az időjárás a magyar növénytermesztők várakozásait.
Hamarosan kezdődik az aratás.
Jól alakul az idei búza- és árpatermés Magyarországon.
2023-ig 200 milliós fejlesztési projektet hajt végre a vállalat.
Elmaradtak a nyári eleji esők az ország délkeleti térségében.
Már nem kell sokat várni!
Az ukrán gabona hiánya már most világszerte megemelte az élelmiszerárakat.
Több millió tonna kukorica halmozódott fel Ukrajnában, de keresik a megoldást.
Ha tartós lesz a csapadékhiány, kukorica helyett mást vetnek a zalai gazdák.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.