Csodára várva: emelheti bármi a gabonaárakat?

Csodára várva: emelheti bármi a gabonaárakat?

Ellentmondásos folyamatok módosíthatják a jelenleg kifejezetten nyomott árakat, ám megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy emelkedhetnek a mostani szintek. Egyelőre kevés jel mutat a gabonaárak emelkedésének irányába, a nagy készletek, a visszafogott kereslet miatt nem érdemes érdemi drágulást várni. A formálódó aszály miatt így előfordulhat az is, hogy idén a legkedvezőtlenebb párosítás: az alacsony árak – visszafogott terméseredmények helyzete áll elő. Eközben Oroszország az olajárakra komoly befolyást gyakoroló OPEC mintájára új gabonatőzsdét alakítana ki a BRICS-országok részvételével, hogy erősebb kontrollt érvényesítsen a globális árak tekintetében. Ez – ha még nem is az idei évben – emelhetné a gabonaárakat, ám megvalósítása korántsem olyan egyszerű.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Néhány emelkedési kísérlet után továbbra is nyomott árakon jegyzik a gabonaféléket a világpiacon, és egyelőre nem sok jele van az érdemi áremelkedésnek. Az árak változását illetően fontos megjegyezni, hogy a közel 500 milliós népességű Európai Unióban, valamint a környező országokkal együtt 700-800 milliós lakosságú Európában a fogyasztás volumene továbbra sem növekszik – hívta fel a figyelmet az Agrárszektornak nyilatkozó Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: több országban az élelmiszerfogyasztás még mindig csökken a kontinensen.

A feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet a nagynak számító európai piacon nem fog emelkedni, ilyen szempontból különösebb húzóerő, keresleti piac kialakulása kizárt.

Az orosz gabona még lejjebb nyomhatja az árakat

A szakember szerint a globális piacokat tekintve euróban, vagy dollárban számolva minimális az árak emelkedésének mozgástere. Mint elmondta, legfeljebb 10 százaléknyi áremelkedés adódhat valamilyen előre nem látható kockázat megvalósulása esetén, de a jelenlegi feltételekből kiindulva ez sem valószínű. A készletek magasak, a kereslet pedig nem növekszik, ráadásul, mint megjegyezte, az orosz készletek is meglehetősen magasak még mindig. Ez utóbbi piaci megjelenése tovább csökkenti az áremelkedés esélyét.

Kialakul a legrosszabb verzió?

Idehaza a korábbi, kedvező kiinduló feltételek után mára látszik, hogy vízhiány kezd kialakulni, amely a szokatlanul meleg időjárással párosulva nem kedvez az optimális bokrosodásnak az őszi kalászosok esetében. Ha továbbra sem lesz elegendő csapadék, a bokrosodás egyes területeken le is állhat, amely kevesebb termést eredményezhet idén.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kiadások nem csökkentek

Eközben ráadásul a költségek továbbra is magasak, különösen a növényvédőszerek esetében találkoznak a termelők magas árakkal. Ebben a helyzetben az agrárközgazdász szerint különösen a kisebb szereplők fogják vissza a kiadásaikat, és egyre extenzívebb irányba indul el a termelésük. Attól ugyanakkor nem tart, hogy a kisebb gazdák tömegesen mennének tönkre, elsősorban azért, mert nem hitelből gazdálkodnak.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor – a generációváltás megoldatlansága miatt – tovább gyorsítja a birtokkoncentrációt, vagyis sok szereplő inkább feladja a termelését, földjeik megművelését pedig nagyobb gazdaságok veszik át.

Egy lapra tettek fel mindent

Raskó György szerint a legnagyobb probléma a jelenlegi helyzetben az, hogy a termelők jelentős része nem áll több lábon, a tevékenységük régóta csak a szántóföldi növénytermesztésre, és a szokásos, néhány növényre korlátozódik.

A legtöbben az állattenyésztést és a kertészeti termelést régen felszámolták. Az osztrák, a bajor és olasz gazdák a szántóföldi termesztés mellett ilyesmivel is foglalkoznak, az eltérő tevékenységek valamelyikéből pedig van annyi bevételük, hogy fenn tudnak maradni, megélnek. Magyarországon ez a szántóföldi növényeknek való kitettség extrém módon magas.

Lefelé már nem mehet?

Némileg másképp látja a piaci helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Úgy véli, bár a dél-amerikai kínálat ezekben a hetekben jelentkezik a világpiacon, amely nem kedvez az árak felfelé történő elmozdulásának, a későbbiekben erre inkább lesz lehetőség. Az árak ugyanis annyira nyomottak, hogy lefelé már nincs mozgástér. Ahogy fogalmazott:

ez már inkább felfelé fog menni.

A csapadékhiányt és a bokrosodást az elnök változó problémaként ítélte meg az elnök, mint mondta, nagyon vegyes a kép az ország különböző részein, kétségkívül vannak helyek, ahol látványosan romlik az őszi vetések állapota.

A keleti kínálat túlértékelt lehet

Az elnök hozzátette: fontos piacalakító tényező lesz az is, hogy Ukrajnából sem várható jó termés, ezt már az ottani szervezetek is jelezték, és szerinte túlértékelt az orosz készlet mennyisége is. Mint fogalmazott:

Árkartellt hoznának létre az oroszok

Oroszország eközben szorgalmazza, hogy a kilenc feltörekvő országot tömörítő BRICS kereskedelmi szövetség hozzon létre egy saját gabonatőzsdét. A szövetség hivatalosan deklarált célja a tagállamok közötti kereskedelem megkönnyítése, de elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az új struktúra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) analógjává kíván válni a globális gabonapiacon, és célja a szabad árképzés befolyásolása – írja a World-Grain.com.

Az Orosz Gabonaexportőrök Szövetsége (RUGE) először 2023 decemberében, a blokk történelmi bővítésének előestéjén fogalmazta meg a BRICS-országok közötti gabonatőzsde létrehozásának gondolatát. Az eredetileg Brazília, Oroszország, India, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott szövetség 2024. január 1-jén Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket fogadta soraiba. Szaúd-Arábia meghívást kapott a szövetséghez való csatlakozásra, és fontolgatja a taggá válást.

Putyin is támogatja

A javaslat nem keltett nagy feltűnést egészen márciusig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök is támogatta. Egy orosz gazdákkal tartott találkozón Putyin azt mondta:

Az összes gabona-referenciaárat az Egyesült Államokban és Európában, például Párizsban határozzák meg. Mennyi gabonát termelnek a franciák? Szerintem kevesebbet, mint mi. És mégis, a hagyományoknak megfelelően az irányadó árak ott alakulnak ki.

Putyin igazságtalannak nevezte a globális gabonapiacon fennálló árképzést, hozzátéve, hogy a BRICS gabonatőzsde létrehozásának ötlete jó, és ígéretet tett arra, hogy ezt a legfelsőbb kormányzati szinten kidolgozzák.

Nem olyan egyszerű

A mezőgazdasági nyersanyagok árainak szabályozására vonatkozó elképzelés vonzónak tűnik, de ehhez a BRICS-nek nem csupán egy tőzsdét, hanem egy ágazati uniót kell létrehoznia, mint az OPEC a globális olajpiacon - mondta Jaroszlav Lisovolik, a moszkvai székhelyű BRICS+ Analytics agytröszt vezetője.

Az árak szabályozása pusztán egy tőzsde létrehozásával nem fog működni, mivel ehhez az exportőröknek az OPEC+ -hoz hasonló szervezetbe kell tömörülniük, hogy közösen korlátozhassuk a kínálatot a piacon

- értett egyet Vlagyimir Csernov, a Freedom Finance Global elemzője.

Az OPEC az olajtermelő országok csoportja, amely a termelési teljesítmény szabályozására és a globális olajpiaci árak befolyásolására alakult. A közgazdászok az OPEC-et gyakran a kartell - a piaci verseny akadályozására létrehozott szövetség - tankönyvi példájaként írják le. Elméletileg a BRICS-tagok elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az OPEC analógjaivá váljanak a gabonapiacon – teszi hozzá a cikk.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06