Az elmúlt évek egymást érő válságai és a magas infláció tartósan átalakították a magyarok étkezési és vásárlási szokásait.
Már nem a csokinyuszi és az édességek a legkeresettebb termékek a magyarok körében húsvétkor.
Idén januárban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,5, az előző havit 0,5 százalékkal haladta meg.
Egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki, és erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Az európai élelmiszerhulladék mintegy 10%-a pusztán a dátumjelölések félreértéséből fakad.
A nagy multinacionális élelmiszerláncok többsége évek óta veszteséges Magyarországon.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop nem tudja kezelni a drágulást.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal haladta meg az előző havit.
Az élelmiszer-kiskereskedelem az árrésstop árnyékában is átlag feletti bővülést ért el, miközben a kisboltok száma tovább csökkent.
Az élelmiszeripari innováció és a fogyasztói elvárások folyamatos változása új lehetőségeket teremt a növényi alapú, természetes összetevők alkalmazására.
A rövid ellátási láncok megkerülhetetlen szereplői a jövő élelmiszer-termelésének.
A Spar saját márkás kókuszos kekszet hívott vissza a forgalomból, senki ne egyen belőle, aki megvásárolta!
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,9 százalékkal növekedett.
Egy apró dizájnmódosítás is megváltoztathatja, mit gondolunk a bioélelmiszerekről.
Harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk az elmúlt nyolc évben Magyarországon.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal bővült az értékesítés.
2024. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt Magyarországon.
A kormány döntésének megfelelően utalványokat kapnak a nyugdíjasok október közepéig.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
